Nem minden család működhet úgy, ahogy azt Európában évszázadokon át megszoktuk. A gazdasági, társadalmi, humánpolitikai változások kicsiben a családokban is lezajlanak. Ma már többféle családmodell működik egymás mellett, és a párok dönthetnek arról, átmenetileg melyik modell szerint szervezik a család életét.

Egyelőre nem tipikus az a családi modell, hogy az apa marad otthon a gyerekkel egy időre, amíg az anya dolgozik. Hazánkban gyakran azok a férfiak mennek gyed-re, vagy gyes-re, akik rosszabbul keresnek, mint párjuk.

Nem is olyan új jelenség a „szerepcsere”

Körülbelül három évtizede jelentek meg a családokban azok az apák, akik vállalták, hogy ők maradnak otthon a kicsivel a szoptatás befejezése vagy a gyermek egy éves kora után. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium adatai szerint 2004-ben 163 ezren voltak gyesen, 84 ezren kaptak gyermekgondozási díjat. A támogatásban részesülők között a férfiak aránya 10 százalék volt, 2007-ben pedig 165 ezer gyesen vagy gyeden lévő személyből körülbelül 10 ezer volt férfi.

Azokban a családokban, ahol az apa is kiveszi a részét az otthoni teendőkből és egy ideig ő van gyes-en vagy gyed-en a gyerekkel, sorra arról számolnak be, hogy milyen nagyszerű élményt jelentett ez a férfinak, hogyan erősödött meg a szülő és a gyermek közötti kapcsolat.

Hogyan kérheti az apa a támogatást?

A támogatást az anyuka és az apuka is igényelheti, de a feltételekben van némi eltérés. Az édesanyák esetében jár a gyed abban az esetben is, ha a munkaviszonya megszűnt, míg ahhoz, hogy az édesapa is igényelhessen gyedet, az kell, hogy a támogatás kérelmezését megelőző két évben legalább 365 napos biztosított legyen, és erről igazolást adjon. Gyed a terhességi gyermekágyi segély (ezt kizárólag az édesanyák kérhetik) lejártát követő naptól a gyermek két éves koráig igényelhető.

Ugyanazok a teendők vonatkoznak az apára is

A gyermekről való gondoskodás során a férfi és nő alapvető feladatai egyáltalán nem különböznek egymástól. Ha az édesanya a szoptatás befejezése után úgy dönt, visszamegy dolgozni, vagy arra kényszerül, hogy folytassa a munkát, a további otthoni feladatokat már a férfi is képes elvégezni.

Ebben az esetben is a legfontosabb, hogy a baba, illetve a kisgyermek kapjon annyit enni, amennyire szüksége van, legyen tiszta, száraz, nyugodt körülmények között, pihenhessen eleget, betegsége alatt gondosan ápolják, odabújhasson a szülőhöz, és az kommunikáljon vele, akár úgy is, hogy énekel neki, mondókákat ismételget. Nagyon fontos a közös játék, és a közös programok is.

Több ok miatt is előnyös lehet egy férfi számára, ha egy időre otthon marad gyermekével. Az egyik az, hogy változik az életszemlélete. Jobban megbecsüli az anyákat, a női munkát. Szorosabban kötődik a családjához, nagyobb kedvvel vállal még egy gyermeket.

Másrészt kimaradhat az egészsége számára később akár végzetessé váló stresszből, vállalati versengésből. Belefoghat új tanulmányokba, egyre szaporodnak ugyanis a távtanulást segítő megoldások, mint amilyen a skype-on folytatott nyelvórák.
 

A három év alatti gyermekek napirendjének még szerves része a délutáni szieszta. Az egy év körüliek még kétszer alszanak napközben: délelőtt és délután. Másfél éves kor után lassan-lassan elmaradnak a délelőtti alvások, és a déli órákban fárad el a kicsi. A kitolódott délelőtti ébrenléti idő miatt átalakíthatjuk a napirendet, amelyben továbbra is fontos szerepe van a délutáni pihenésnek. Szervezetüknek szüksége van a pihenésre, mégis egy idő után naponta meg kell küzdeniük a szülőknek azért, hogy csemetéjük pihenjen délutánonként.

A fejlődés egyik alapvető feltétele

Amíg a három hónapos csecsemő alvásszükséglete napi 15 óra, addig hároméves korára ez az idő 12-13 órára csökken.

A megfelelő alvásidőre szüksége van a gyermek szervezetének a fizikai és mentális fejlődéshez. Amelyik gyermek saját szükségletének megfelelően eleget alszik, az fizikailag jobban fejlődik, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb kialvatlan társainál.

Nem csak az éjszakai alvás pihentető voltára kell odafigyelni, de napközben is szüksége van a kisgyermeknek a pihenésre, legalább négy-ötéves koráig. Van olyan gyermek, aki egészen hat éves koráig igényli ezt.

A délutáni alvás ideje változó lehet, a félórástól az egy-másfél órásig. Legjobb az ebéd utáni pihenő, ami nem nyúlik bele a késő délutánba, így este idejében ágyba tudjuk dugni a kicsit.

Ha nem alszik délután

Minden szülőnek voltak már gyenge pillanatai, amikor hajlott a gyermeke kérésére, és elmaradt a délutáni szieszta. Ennek legtöbbször az a következménye, hogy a gyerkőc késő délután már nyűgös, hisztis, a szemeit dörzsöli, problémás az esti fürdetés, és sokszor még a vacsora is. Hiába fáradt el nagyon, éjszaka nyugtalanul alszik.

A gyermekeknek, akárcsak a felnőtteknek, nem egyforma az igényük az alvásra, a pihenésre. Általában három-négyéves koruktól egyre kevesebbet alszanak, de vannak olyan óvodások, akiknek nagycsoportos korukban is kell a délutáni szundi.

Nem dől hát össze a világ, ha a délutáni alvás néha kimarad, de a szokásokhoz illeszkedve ez az időszak a pihenésről, nyugalomról szóljon. Szabadtéri program, futkározás helyett jobb a meseolvasás, a csendes játék.

Praktikák

Sokat tehetünk azért, hogy minél tovább tartson az időszak, amikor a kisgyermek délutánonként alszik. A jól kialakított napirend az első lépés ehhez. Nagyjából ugyanakkor ebédeljen, és a szieszta ebéd után kezdődjön. Ha napi rutinná válik a délutáni pihenő, kevesebb alkudozásban lesz részünk, amint egyre öntudatosabbá válik a csemeténk.

Teremtsük meg a pihenés feltételeit. A bölcsődében, óvodában is pizsamát vesznek fel a gyerekek, otthon is kinevezhetünk „délutáni alvós” ruhát, vagy pizsamát. Ez legyen kényelmes, ugyanúgy, mint az éjszakai öltözet. Saját helyén, a kiságyban, vagy később a saját heverőjén feküdjön le a gyermekünk, nem érdemes minden délután vándorolni, újabb és újabb helyet keresni. A szobát szellőztessük ki, ugyanúgy, mint az esti elalvás előtt. Ne vibráljon TV vagy számítógép monitora ott, ahol a gyermek alszik.

Ne fogjunk hozzá csörömpölni a lakásban, kihasználva az időt, hogy egy kicsit haladhatunk a házimunkával. Az sem jó megoldás, ha rácsukjuk az ajtót, azzal, hogy márpedig aludni kell. A legjobb, ha mellé ülünk, mesélünk, halkan énekelünk; a lényeg, hogy érezze a nyugalmat és a biztonságot.

Legyünk határozottak a pihenést illetően, ha már volt néhány nehéz estéje a kicsinek a délutáni alvás elmaradása miatt. Határozottak, de soha ne erőszakosak, és soha ne járjon büntetés az alvás elmaradása miatt.

Legyen-e délutáni szundi?

Ha az alábbi jeleket tapasztaljuk, igen!

Szemdörzsölés, „lapos” pillantások.
Késő délután és este egyre nyűgösebb.
Még a legegyszerűbb napi tevékenységre, mint az esti fürdésre vagy vetkőzésre is nemet mond.
Könnyen sír, hisztizik.
Játék közben lehajtja fejét a macijára, vagy más puha játékra.
 

Az étkezési szokások kialakítása már újszülött korban elkezdődik, amikor a szoptatás időpontját a baba igényeihez igazítjuk. A csecsemők tudják, mikor mennyi anyatejre, később tápszerre van szükségük: ha éhesek, sírással jelzik, ha elég, elfordítják a fejüket.

Ez a természetes rendszer a pépes ételek bevezetéséig jól működik, egy idő után azonban bizonyos rendszerességgel kell a picit etetni. A napi étkezések ideje előbb utóbb kialakul, amire szükség is van, mert a bölcsődében, óvodában, de otthon is a család bizonyos időpontokban étkezik. Az étkezések közötti idő pedig szükséges a jó emésztéshez.

A családi ebédek nem csak az étkezésről szólnak, hanem az együtt töltött időről is. Nagyon fontos, hogy ilyenkor a jelenlétében ne tegyünk megjegyzéseket az étel minőségére, és jó példával tanítsuk meg arra is, hogyan lehet visszautasítani udvariasan valamit, amit nem szeretünk.

Rendszeresség

Az étvágytalanság egyik oka az lehet, ha kisgyermek folyamatosan eszik vagy iszik valamit, így igazán nem éhezik meg a fő étkezések idejére. Ilyen rossz szokás a babakocsiban folyamatosan kéznél lévő cumisüveg, mert a benne lévő, rendszerint édes lötty elveszi a kicsi étvágyát, a túl sok folyadék pedig hasmenést is okozhat.

A másik véglet sem jó, amikor a szülő egyáltalán nem alkalmazkodik a gyerek szükségleteihez. A kicsi szédeleg az éhségtől, és mire az étkezésre kerül a sor vagy elmegy az étvágya, vagy nem rágja meg kellően az ételeket. A fő étkezések közé be lehet iktatni úgynevezett kisétkezéseket, amikor gyümölcsöt kaphat valamilyen süteménnyel vagy szendviccsel.

Változatos ízek

A válogatás oka az óvónők és bölcsődei gondozónők szerint az is lehet, hogy a gyermekek egy része nem ismer bizonyos ételeket és ízeket. Nagyon sok családban nem esznek főtt ételt, így amikor eléjük kerül egy olyan fogás, ami ismeretlen számukra, elutasítják.

Hat-nyolchónapos kortól, amikor a baba étrendjébe bekerülnek a főzelékek, húsok, fokozatosan a gyümölcsök, a darabos ételek, egész életre szólóan kialakíthatjuk a helyes és egészséges táplálkozási szokásokat.

Igyekezzünk változatos alapanyagokból, változatos ízekkel főzni. Ne hagyjuk ki az étrendből, amit mi nem szeretünk. Minden nap kerüljön étrendjébe zöldségféle, hús, tejtermék, gyümölcs, gabona.

Ha bizonyos dolgot nem szeret, próbáljuk meg néhány hét múlva másképp elkészíteni, és csak akkor mondjunk le róla, ha többszöri próbálkozás után is elutasításra találunk.

A gyermekek ételének elkészítése nem időigényes és nem is komplikált feladat, csak egy kis odafigyelés, leleményesség és képzelőerő szükséges hozzá. A tálalás legyen gusztusos, ha van rá lehetőség, „játékos”. A szendvicsre tehetünk szemet, orrot, szájat az alapanyagból, a levesekbe főzhetünk betűtésztát, hamarabb elfogy majd.

Mit szabad és mit nem?

Ha játszik, és nem akar enni

Előfordulhat, hogy a kicsi éhes, az ételt is szereti, de éppen fontos dolga van a játékai körül. Ilyenkor vigyük magunkkal a babát vagy az autót vagy más játékot, távolról „nézze” az is, hogyan tűnnek el a falatok a tányérról. Mindenképpen biztosítsuk a kisgyermeket arról, hogy folytathatja a játékot evés után.

Semmiképpen ne fenyegessük meg, hogy nem játszhat és a kedvenc játékától is meg fogjuk fosztani, ha nem jön enni.

Nem éhes

Legyen idő az étkezések között, hogy megéhezzen a csemeténk, de ne túlságosan. A kisétkezésekre kaphat almát, negyed óra, fél óra múlva garantáltan éhes lesz.

Ne tömjük állandóan egy-egy falattal, mert akkor valóban nem lesz soha elég éhes ahhoz, hogy tápláló ételeket egyen.

Ha nem ízlik a főztünk

Új ételeknél lehetőleg legyen valamilyen választási lehetőség, hogy ne maradjon éhen a lurkó. Ha a főzelékhez nem hajlandó húst enni, próbálkozzunk reszelt sajttal; ha a magát a főzeléket nem szereti, főzésnél gondoljunk előre erre az eshetőségre is, és tegyünk félre párolt zöldségfélét, amit talán megeszik a feltéttel.

Semmiképpen ne sértődjünk meg, ne öntsük ki látványosan az ételt, azzal, hogy nem kap mást. Mi sem szeretünk mindent!
 

Ha nem elég az anyatej, és hozzá kell táplálni, a pótlást adhatják pohárból, cumisüvegből, vagy kiskanállal. Már az újszülöttek is tudnak pohárból inni, és kiszürcsölik a kiskanál tartalmát is, de a cumisüvegből való etetésnek is vannak előnyei. Fontos, hogy bármelyiket választjuk, a pohár, az üveg és a cumi legyen tiszta, sterilizálható. Arra is ügyeljünk, hogy etetés közben helyesen tartsuk a babát.

Az újszülött osztályokon sok esetben pohárból itatják a csecsemőt, mivel a cumisüvegből való ivás másfajta technikát követel, mint a szopás. Az üvegből könnyebben jön a táplálék, nem kell érte megdolgozni, ezután esetleg a babának nem lesz türelme az „igazihoz”.

Főzeléket ne itassunk cumisüvegből. Amelyik baba már mást is kaphat anyatejen vagy tápszeren kívül, azt kanállal etessük. Sokkal munkaigényesebb feladat ez az anyának, de minél hamarabb kezdjük a kanállal való etetést, annál könnyebben megtanulja a kicsi.

Helyes testhelyzet

Az etetéshez ugyanúgy készüljön fel a kismama, mint a szoptatáshoz. Mosson kezet, ne az a ruha legyen rajta, amiben esetleg házi munkát végzett. Készítsen elő mindent: kényelmes ülőhelyet, tápszert, előkét, csak étkezéshez használt pelust, amivel letörölheti a mellécsöppent ételt.

Ha a kicsi még nem tud önállóan ülni, ölbe véve etessük. Felkarunkkal támasszuk meg a hátát, úgy, hogy a fejecskéjét a karunkra tudja tenni. Így inkább fekszik a karban, de szinte függőleges helyzetben. A kezét soha ne fogjuk le, ne szorítsuk magunkhoz. Hagyjuk, hogy szabadon használja: hol a cumisüveget, hol a mi kezünket fogva, vagy ha úgy tartja kedve, hadonászhat vele.

Tilos a babát háton fektetve etetni! Könnyen félrenyel, az étel a légcsövébe kerül, aminek fulladás vagy tüdőgyulladás lehet a következménye. Ha nem ízlik neki az étel, nem nyeli le, csak kicsurgatja a szájából. Ezt háton fekve nem tudja megtenni, az étel ilyenkor is rossz helyre kerülhet.

Pohár vagy cumi

Tévedés azt hinni, hogy a pár hetes, hónapos babák még nem elég okosak ahhoz, hogy megtanuljanak pohárból inni. Az igazság az, hogy minél kisebb, annál könnyebben tanul. Ha a szopást kell kiegészíteni, elég pohárból itatni a csecsemőt, így nem szokik le a szopásról, és nem jut túl sok tej a szájába a cumin keresztül.

Ha az első 3-4 hónapban tápszert kell adni a babának, szívesebben etetik őket az anyukák cumisüvegből. Az éhes kicsi egyenletesen, megfelelő mennyiségben kapja az üvegből a tápszert.

A cumisüvegnek is több előnye van: könnyen elkészíthető, mérhető benne a tápszer, a szopási ösztönt is kielégíti, nem folyik mellé az étel, nem lesz nedves a baba ruhája, egyenletesebben lehet kortyolni belőle.

Minél kisebb a baba, annál jobban ügyeljünk a tisztaságra, ellenálló képességét ne tegyük próbára! A cumisüveg és cumi kifőzése nem fölösleges óvatosság, ha nem alapvető higiéniai követelmény. Naponta egyszer főzzük ki ezeket az eszközöket, használat előtt pedig öblítsük át forró vízzel. Használaton kívül külön helyen tároljuk, letakarva.

Etetés kanállal

Az egészen pici babákat cseppenként itathatjuk kanálból. Ügyesen kiszürcsölgetik belőle. Ha még gyenge a baba, a kanálból való ivás kevesebb erőfeszítéssel jár számára, mint a szopás vagy a cumisüvegből való ivás.

A kanál használatára is igaz, hogy minél hamarabb találkozik vele, annál rutinosabb lesz, mire a főzelékekre sor kerül. Először pár csepp anyatejet, teát vagy tiszta vizet, később gyümölcslét fogyaszthat így.

A pépes ételeket, mint a gyümölcs, már nem tudja kiinni a kanálból, ezért rá kell vezetni, hogy más módon egyen. Nagyon kevés pépes ételt tegyünk a kanálra, óvatosan érintsük a baba szájához, hogy érezze az ízét. Lassan-lassan rájön, hogy ha jön a kanál, nagyra kel nyitni a száját, különösen, ha kedvenc ízeiről van szó. Fontos a fokozatosság, először valóban csak a kanál hegyén hagyjunk egy kis pépes ételt, és várjuk meg, míg megette. Ha még nem nyelte le a baba a szájába került adagot, a következő kanál tartalma már balesetet okozhat, fulladáshoz is vezethet.

Az ujjszopós babák evés közben is szájukba veszik az ujjukat, ilyenkor várni kell egy kicsit. Előbb-utóbb rájönnek, hogy az ujjszopástól nem laknak jól.

Ha a nyelve alá kerül az étel, az ösztönös szopó mozdulatoktól kicsurog, nem tudja lenyelni. Ezért etetéskor figyeljünk oda, hova tesszük az ételt.

Az etetés nem időre megy! Várjuk meg, amíg a kicsi ismét kinyitja a száját a következő falatért. A türelmes, nyugodt etetés nem csak a kulturált étkezés kialakításában segít, de a normális emésztés miatt is fontos.
 

Közismert az a tény, hogy nem csak annak az egészségét rombolja a dohányzás, aki ennek a káros szenvedélynek hódol, hanem a környezete egészsége is kockára van téve, amennyiben ők is kénytelenek a dohányfüstöt szívni. Passzív dohányosoknak nevezzük azokat, akik kénytelenek a mások dohányfüstjét belélegezni, így akaratukon kívül viselni annak káros következményeit.

Babavárás előtt nem elég a leendő anyának már hónapokkal a teherbe esést megelőzően megválni e káros szokástól, de jól teszi a leendő apa is, ha ebben követi társát.

Bizonyos kutatások arra utalnak, hogy a dohányzó férfiak termékenyítő képessége csökken. Éppen ezért, aki mesterséges megtermékenyítési eljárásban szeretne részt venni, a beavatkozás előtt hagyja abba a dohányzást.

A dohányfüstben lévő káros anyagok

A dohányfüstben lévő káros anyagok közül a nikotin a legveszélyesebb. Izgatja a szívet és érrendszert, a véredényeket összehúzza, ezáltal megemeli a vérnyomást. Izgatóan hat a központi idegrendszerre is.

A nikotin mellett még mintegy harmincféle rákkeltő anyag is megtalálható a dohányfüstben. A káros anyagok közül elég csak megemlíteni a radioaktív polóniumot, a kátrányt, az ólmot, a széndioxidot, az arzént, a kadmiumot.

Attól függetlenül, hogy a nem dohányzókat kisebb dózisban érik az említett káros anyagok, a passzív dohányzás káros hatásai így is kimutathatók.

Elég, ha a dohányzó apa terhes felesége mellett, vagy kisgyermekei közelében dohányzik, máris egészségkárosító hatásnak teszi ki őket.

Terhesség alatti káros hatások

A terhesség idején az anyának egyértelműen abba kell hagynia a dohányzást, de jó, ha a többiek is tekintettel vannak az állapotos nőre otthon és a munkahelyén egyaránt.

A nikotin miatt romlik a lepény keringése, így a magzat kevesebb tápanyaghoz és oxigénhez jut. Olyan vizsgálati eredmények és tapasztalatok nincsenek, hogy a dohányzás fejlődési rendellenességet okozna, de a növekedési és fejlődési visszamaradás igazolt, amennyiben az anya rendszeresen dohányzik terhesség alatt.

A passzív dohányzás asztmát, tüdőbetegségeket okoz a kismamánál, ami szintén a magzat egészséges életre való esélyeit rontja.

Dohányzó szülők gyermekei

A dohányzó szülők gyermekei az összes kockázatnak ki vannak téve, ami a passzív dohányzással hozható összefüggésbe.

A dohányfüst elsősorban a légzőszerveket támadja meg. A tüdőfunkciók csökkennek, krónikus tüdőbetegségek, tüdőrák, asztma, szívbetegségek alakulhatnak ki.

Gyakoribban a légúti fertőzések, a felülfertőzések is; a kisgyermek köhög, fáj a feje, a dohányfüst irritálja a szemet, az orr nyálkahártyáját.

Mindezeket végig kellene gondolnia minden szülőnek, aki rá akar gyújtani gyermeke közelében. Ha már nem tud leszokni a dohányzásról, válasszon olyan helyet, ami távol van a lakástól, családtól, gyermekektől, hogy ne közvetlenül rájuk fújja a füstöt.
 

A kórházból hazatérő anyuka, főleg, ha első kisbabáját viszi haza, egyik pillanatról a másikra találja magát egyedül. A baba megérkezése gyökeresen megváltoztatja a család életét. Összemosódnak a nappalok és éjszakák, a világból semmi mást nem lát, mint a csecsemőjét. Miért sír? Most meg miért nem sír? Miért van mindig tele a pelus? Miért száraz már oly régóta a pelus? Felvegyem? Ne vegyem?

Még sorolhatnánk a kismamák kérdéseit vég nélkül. Ahogyan az újdonsült szülők átlépik otthonuk küszöbét a kis jövevénnyel, mintha egy nyaralásból térnének haza: minden olyan másnak tűnik, a bútoroknak mintha más színük lenne, a méretek pedig mintha egy kicsit átrendeződtek volna.

Bármennyire is felkészülünk rá, az első napok megpróbáltatást jelentenek az anyának. Az apa segítségével, családtagok bevonásával, sok-sok türelemmel életünk legszebb napjai lehetnek ezek.

Szülés előtt készítsünk elő mindent

Jó, ha már a szülés előtt előkészítünk mindent, amire az újszülött hazaérkezésekor szükségünk lehet, hiszen a kórházból kilépve sem időnk, sem energiánk nem lesz, hogy a nagyobb feladatokat végezzük el majd a pici mellett. Az egyértelmű, hogy a babaágy már vasalt ágyneművel várja kis lakóját, s hogy a babakelengye is tisztán, glédába állítva sorakozik a polcokon. Ha nem vagyunk cumiellenesek, legyen kikészítve a cumi is.

Pelenka legalább két méretben legyen, de az első kisruhákból is lehet több méret. Mindenből vásároljunk annyit, hogy ha naponta többször át kell öltöztetni a babát, akkor is legyen elég kisruha. Popsikenőcs, hintőpor, és minden, ami a baba ápolásához kell, legyen előkészítve. Kérdezzük meg a védőnőt, mi a legszükségesebb megvásárolni való. Ő biztosan nem fog semmi fontosat kifelejteni.

A csecsemőgondozást a gyakorlatban sajátítja el minden szülő, de a könyvek helye ott van a gyerekszoba polcán. A terhesség alatt olvassunk minél több csecsemőgondozással, gyermekneveléssel kapcsolatos könyvet.

Ki segít a kismamának?

A válasz egyszerű: mit szeretne csinálni a baba és az anya, amikor hazaérkeznek. A baba nemsokára magától jelez: enni! Amennyiben a kismamának nincs még elegendő teje a szoptatáshoz, legyen kéznél a kifőzött cumisüveg vagy kispohár, és az orvos által felírt tápszer, amiből percek alatt elkészíthetjük a szükséges ennivalót.

A kismama is szeretne enni: ne várjuk el, hogy friss szülési vagy műtéti sebekkel kivonuljon a konyhába ebédet főzni az egész családnak. Ha ereje lenne, ideje biztosan nem, és a baba egy kiadós étkezés után már bömbölve jelezheti: tele a pelus! Tessék pelenkát cserélni alattam!

A család többi tagja várja a hazaérkező anyát ennivalóval, de gondosan ügyeljen az alapanyagokra. Puffasztó és a baba számára allergén élelmiszereket ne használjunk, ha nem akarjuk, hogy a picinek fájjon a hasa.

Az első éjszakákon jó, ha valaki besegít az ügyeletbe. Van olyan baba, aki két-három éjszakát is végigsír. Az éjszakai szoptatás kimeríti az édesanyát, jó, ha ott marad egy időre az egyik nagymama, aki átvállalja a büfiztetést, vagy besegít az apuka, aki simogatással nyugtatgatja az elkeseredett újszülöttet, amíg az anyuka megpróbál néhány órát aludni.

Jó, ha minden kéznél van

Legyen "betárazva" pelenkából, popsitörlőből, az anya számára intimbetétből, mindkettőjük számára váltóruhából (esetleg textilpelenkából, hogy a baba büfiztetéskor ne a pólónkra "bukja" a tejecskét.) Ugyanis, hacsak nincs mellettünk egy állandóan mozgósítható segítség, a picivel nem fogunk tudni bármikor bárhova "elugrani", ha hiányzik valami.

Hasznos, ha van a hűtőben vagy a kamrában néhány gyorsan elkészíthető fogás, amit ha felrakunk főni, percek alatt készen van. És nagy valószínűséggel nem fog odaégni, amikor megfeledkezünk róla a babával való folytonos foglalkozás során.

A telefon ne lógjon a mellkasunkon a pici mellett, de legyen a közelben: ha szükségünk van rá, azonnal telefonálni tudunk.

Pihenés a babával

A kismamának egy újszülött mellett mindig van mit csinálnia, de fogadjuk meg a régi jó tanácsot és pihenjünk mi is, amikor a baba alszik! Hiányozni fog az az elszalasztott egy-két óra, amikor éjnek idején szopiztatással vagy ringatással próbáljuk megnyugtatni a nyűgös kisbabát. Az együtt töltött pihenő idő megnyugtatja a babát, és új erőt ad a kismamának.
Végül ne feledkezzünk meg az apukákat megillető ötnapos munkaidő kedvezményről sem, mert nemcsak szükségünk lesz a segítségre, de az édesapák így nem érzik magukat kirekesztettnek az első napokban.

A gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő kedvezmény:
„A gyermek születése esetén az apát öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg, melyet legkésőbb a szülést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
A munkáltató az apát megillető és kifizetett munkaidő-kedvezményre járó távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon évente 4 alkalommal – március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig illetve december 31-éig – nyújthatja be a székhelye szerinti regionális igazgatóságnak. Az igazgatóság a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról.”
(Forrás: Magyar Államkincstár)
 

Általában a kilenc hónap igen sokat felhasznál a tápanyag-készleteinkből. Ha különösen hosszú volt a vajúdási szakaszunk, vagy sok vért vesztettünk, akkor ez még hangsúlyosabban igaz. Az egészséges étrend segít a feltöltődésben, és abban, hogy el tudjuk látni az újszülöttet.

A kisbabával való foglalatosság során, főleg, amíg a baba napirendje kialakul, kevés időnk marad főzni. Régi, jól bevált intézmény falun a gyermekágy,  amikor a kismama nőrokonai az első hat hétben minden házimunkát átvállalnak, és beosztják maguk között a főzést. Ez városi környezetben se megvalósíthatatlan, főleg, ha a család kiterjedt baráti körrel rendelkezik, ahol az ismerősök hajlandók ebben besegíteni. Nagy terhet tudnak így levenni a kismama válláról, megkönnyítve az alkalmazkodás folyamatát.

Ha szoptatunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy ez legalább olyan megterhelő tevékenység, mint a terheség. Étrendünknek biztosítania kell a baba tápanyag-szükségletét. Ezen kívül elegendő vitamint és ásványi anyagot kell tartalmaznia ahhoz, hogy mindkettőnk számára elegendő legyen.

A terhesség alatt felhalmozott testzsír jól jön a szoptatás megnövekedett energiaigényeinél. De még ezt figyelembe véve is növelni kell az energiabevitelt a tejtermelés időszaka alatt. Gondoskodjunk elegendő mennyiségű folyadékbevitelről – legalább annyira lesz szükségünk, mint a terhesség alatt.  A folyadék legyen szénsavmentes ásványvíz, frissen facsart gyümölcslé, gyümölcstea, de kerülni kell az alkohol-, és a koffeintartalmú italokat, valamint ajánlott lemondani a szénsavas, cukros üdítőről is.

Menüterv szoptatós anyák számára

Reggeli

Dúsított gabonapehely sárgabarackkal és tejjel
Főtt tojás pirítóssal és vajjal
Naracslé banánnal és eperrel
 

Ebéd

Krumpli sülthallal és fejes salátával
Tonhalas-spentótos spagetti
Avokádóval és fetával töltött sós palacsinta

Vacsora

Grillezett báránysült párolt zöldséggel
Párolt tofu spagettivel
Fehér hal sajtszósszal, főtt krumplival és salátával

Desszert

Kivi joghurttal
Aranygaluska
Madártej

Tápanyagban gazdag rágcsálnivalók:

Aszalt gyümölcsök: füge, sárgabarack,áfonya - kiváló vas- és energiaforrás
Banán – káliumban gazdag, ami a szervezet vízháztartását szabályozza
Tej és sajt – a kálcium miatt
Dúsított gabonapehely – a B-vitamin miatt
Napraforgómag – cinket tartalmaz, ami elősegíti a gyógyulási folyamatokat
Paprika, brokkoli, koktélparadicsom – megszokszorozza a szervezet C-vitamin-tartalmát
 

Azok a szülők, akik kis korkülönbséggel neveltek gyermekeket, határozottan állítják, hogy ha újra kezdenék, akkor is gyors egymásutánban terveznék csemetéiket. Együtt nőnek fel, szorosabb kapcsolat alakul ki köztük, az első évek nehézségeit hamar elfelejtik a szülők, és élvezik, hogy gyermekeik szinte egyszerre nőnek fel.

Legtöbbször nem tervezett az első gyermek után röviddel a második, esetleg a harmadik és a negyedik. Az anya szervezetét megterhelhetik az újabb terhességek, és ha nincs segítség, hamar kimerül. Éppen ezért, ha korábban jön az újabb baba, a kismama fokozottan vigyázzon egészségére: vegye komolyan a terhes-tanácsadást, táplálkozzon tudatosan, pihenjen, amennyit csak tud, például akkor, amikor a babája úgyis alszik. A házimunka megvárja!

Elsősorban apa az, akinek felelősséget kell vállalnia, és folyamatosan kivenni a részét a gyermekgondozásban, gyermeknevelésben és a házimunkában, hogy ne maradjon magára az édesanya.

A családi összefogás is elengedhetetlen. Már a babavárás idején meg kell szervezni, kire lehet számítani a jövőben. Beszélgetni kell a szülőkkel, testvérekkel, barátokkal, hogy miben tudnának segíteni.

Egy-egy bevásárlást a nagyszülők is elvégezhetnek, a barátnő az esti fürdetésnél segíthet alkalmanként, ha az apa éppen nem ér rá. A látogatók pedig ne vendégségbe menjenek, hanem találkozzanak az anyukával olyankor, amikor éppen levegőzteti a csemetéket. Jól jön a segítség az öltöztetésnél, a babakocsi elővételénél.

Előnyök

- Nagy a valószínűsége annak, hogy erősebb testvérkapcsolat alakul ki a gyermekek között

- A kisebbik könnyebben tanul a nagyobbtól, hiszen elérhetőnek tűnnek számára, amiket a nagyobb már tud.

- A kisebbik szilárd ételre való áttérése után azonos ételeket kaphatnak a gyerekek, a napirendet is könnyebb kialakítani hasonló igényeik miatt.

- Fiatalabbak a szülők, amikor felnőnek a gyerekek, még pályát módosíthatnak, tanulhatnak.

- Az anya folyamatosan marad otthon, nem kell kétszer vagy többször a munkából kiesni.

Nehézségek

- Minél kisebb a gyermek, annál nehezebben osztja meg elsősorban anya, de az apa szeretetét is mással.

- Nehezebben érti meg, hogy egy kisbaba teljes figyelmet kíván, még nem megbízható a nagyobb, félő, hogy megeteti valamivel a kicsit, vagy játékokkal halmozza el a kiságyban.

- Kevesebb idő jut a gyermekek képességeinek kibontakoztatására.

- A párkapcsolat labilissá válhat, mert sokkal kevesebb idő jut a házaspárnak egymásra, nem tudják kibeszélni problémáikat, az intimitás is háttérbe szorulhat időszakonként.

- Anyagilag nehezebb, mert nemcsak egyszerre kell mindent a gyermekeknek vásárolni a ruhától a játékig, de az anya ezekben az években még részmunkaidőt vagy otthon végezhető munkát sem tud vállalni.

- Ha az anya nem kap segítséget a családtól, testileg és lelkileg felőrlődhet a napi feladatokban.

Készítsük fel a nagyobbat!

Nagyon sok múlik azon, hogyan készítjük fel a nagyobb gyermeket vagy gyermekeket a kistestvér érkezésére. Tudatossággal nagyrészt elejét tudjuk venni a féltékenységnek, ami természetes dolog egy olyan korú kisgyermeknél, aki még teljes egészében igényt tart az anyára, a szüleire.

- Beszéljük meg a naggyal, hol lesz a kicsi helye, akkor rendezzük át a gyerekszobát, amikor ő is otthon van. Ilyenkor nem árt segítséget hívni, aki csak az apróság testi épségére ügyel.

- Vegyünk neki is babát, játék babaágyat, babakocsit, hogy gondoskodni tudjon róla, mint a mama a kistesóról. Szülés után nagyon vigyázzunk, nehogy a nagy igyekezetben egyedül fogjon a testvére pelenkázásához vagy etetéséhez.

- Nézegessük meg vele a régi fényképeket, hogy milyen aranyos kisbaba volt-mennyire szeretjük-, és ugyanilyen aranyos lesz majd a testvérkéje is.

- Ha új ruhákat vásárolunk a kisebbnek, vigyük magunkkal a nagyobbat is, és ő is kapjon valamit.

- Simogassa meg óvatosan a mama pocakját és beszéljen a bent lévő babához.
 

A mese elősegíti a gyermek érzelmi, értelmi fejlődését, gyarapítja szókincsét; általuk apránként megismeri a világ dolgait. A mesehallgatás során belső világa egyre gazdagabb lesz, a szavak nyomán elképzeli a szereplőket, a szituációkat. Ezeket a belső képeket, élményeket nem tudja pótolni egyetlen rajzfilm sem.

A mesékkel való találkozás nem lehet elég korai. Már a pár hónapos csecsemő is szívesen nézegeti az apró mesekönyvek képeit. A rendszeres esti meseolvasás pedig igazi élmény a kicsinek.

A fáradt szülőnek sokszor teher az esti meseolvasás, amit a reménykedő lurkó már csillogó szemmel vár. De az esti meseolvasás legyen rendszeresen ismétlődő program, így közös élménnyé válik.

Strapabíró könyvecskék

Az első könyvecskéknek mindent ki kell bírni. Lehessen gyúrni, csapkodni, rágni, és az sem baj, ha kicsit nyálas lesz. Közben a baba megpihenve a nagy munkában, figyelmesen nézegeti a képeket. A puha, párnaszerű, lemosható könyvecskék képei jelentik a baba számára az "irodalommal" való első találkozást. Képei nagyok, egyszerűek, csak néhány színnel készültek, szöveg nem egészíti ki. A „mese” maga kép, a maci, a labda, a nyuszi.

Amíg a kicsi nem tud lapozni, ne vegyünk leporelló típusú könyveket. Nem tudja kezelni, mérges lesz tőle, és még meg is sértheti magát az éles sarkokkal.

A legkisebbek készült kiadványokban még nincs szöveg, a képek stilizáltak, általában egy-egy oldalon egy-egy figura található. A könyvet közösen lapozgatva megtanulja ezek nevét is. Hasonló ez a folyamat ahhoz, mint amikor idegen nyelvet sajátít el valaki.

Mesekönyv választás

A mesekönyv választás nem könnyű feladat, a könyvesboltok polcai tele vannak színesnél színesebb, drágábbnál drágább könyvekkel. Amikor a kezünkbe veszünk egy könyvet, olvasunk bele: a szöveg legyen igényes, irodalmi, a képek ne legyen ijesztők, csúnyák.

A mai szülők szívesen választanak olyan könyvet, amelyeket gyermekkorukban lapozgattak, és maradandó élményt nyújtottak számukra, mint például a „vakondos” könyvek. A hetvenes, nyolcvanas évek magyar könyvkiadása bővelkedett igényes mesekönyvekben, amelyek között szép számmal voltak klasszikusok, vagy mára már klasszikussá válók.

„Most mesélj magadtól!”

A saját meséknek is megvan a varázsa. Különösen, ha olyan történetet találunk ki, amelybe beleszőjük azokat az eseményeket, amelyek a kicsivel a közelmúltban történtek. A mesebeli kisfiú vagy kislány személyében magára ismer, szívesen hallgatja újra és újra, hogyan telt a napja, hol sétált, kivel találkozott.

A bölcsődés, óvodás korú kisgyermekek nagyon szeretik az állatos történeteket. Kitalálhatunk állattörténeteket is, a kicsi életkorától függően eleinte csak rövid, egyszerű cselekménnyel, később több szereplővel és egyre bonyolultabb cselekménnyel.
 

A babafürdetés előkészületei legalább annyi időt igényelnek, mint maga a fürdetés. Ez így is van jól, mert mindennek kéznél kell lennie, a babát egy pillanatra sem szabad magára hagyni.

A fürdetés nem tarthat sokáig, hiszen minél kisebb a baba, annál fázósabb, annál könnyebben meghűl. Az a helyiség, ahol a babát fürdetjük, legyen legalább 24 C°, ne legyen huzat, legyenek csukva az ablakok és az ajtók.

Az ideális fürdővíz 37 C° körüli, gondoljunk arra, hogy a víz fürdetés közben még hűl is. Előre keverjük a vizet, ne a kádba öntögessük a forró és hideg vizet. A kádban lévő hideg víz lehűti a kád falát, hiába öntünk hozzá meleget. Ha forró vízzel kezdjük, balesetveszélyes. Legjobb, ha beszerzünk egy műanyag vödröt, amit csakis erre a célra használunk, és a megfelelő hőmérsékletű vizet ebben készítjük elő.

Soha ne hagyjuk magára kicsit fürdetés közben egy pillanatra sem! Újszülött korában még egy öt centiméteres vízben is megfulladhat, amikor már nagyobb, magára engedheti a kádban a forró vizet, vagy kieshet a kádból, megcsúszhat, beverheti a fejét. Nincs olyan fontos dolog, ami ne várhatna, amíg készen leszünk a fürdetéssel és a gyermekünket biztonságban, felöltöztetve a kiságyba tehetjük.

Magzatmáz

A kisbababelső fürdetése még a kórházban történik. Míg régebben szülés után azonnal csap alatt fürösztötték, ma már sok helyen csak meleg törölközőbe bugyolálják. Ennek oka az, hogy az újszülöttek bőrén lévő úgynevezett magzatmáz (vernix caseosa) beivódjon a bőrbe, ezzel táplálva azt.

A magzatmáz szürkésfehér zsírszerű képződmény, amely a baba bőrét borítja születésekor. Fontos védelmi feladata van, hogy ne kerüljenek a kórokozók a bőrébe, valamint táplálja, bársonyossá teszi azt.

Az újszülöttek bőre vékony, fogékony a fertőzésekre és az irritációra, hiszen a faggyú- és verejtékmirigyek még nem működnek megfelelően. A magzatmáz megtartása nagyobb védelmet nyújt a babának.

Az első napokban elég csak tiszta vízzel fürdetni az újszülöttet. A fürdés csak pár percig tartson, hogy ne ázzon fel a kisbaba bőre, és ne fázzon meg. A magzatmáz így lassan magától lekopik.

Kellékek a fürdetéshez

Már a szülés előtt szerezzük be a babakádat, ami lehet műanyag is. Biztosítani kell a kiskád stabil helyét is, ami lehet állvány, asztal, de mindenképpen olyan hely, ahonnan nem billenhet le a kád, és nem történik baja a kicsinek fürdetés közben.

Ezen kívül a következő dolgokról kell gondoskodni:

- textilpelenka a kádba, hogy ne csússzon, és ne legyen hideg érzetű
- fürdőlepedő pelenka anyagból
- fürdőlepedő, úgynevezett kifogó, puha frottír anyagból
- textilpelenka a haj, a fejbőr törölgetéshez
- hintőpor
- gyógyszertári babafürdető
- popsikenőcs
- vízhőmérő
- szobahőmérő
- puha vattakorong
- babaolaj
- puha szőrű hajkefe
- tiszta pelenka
- minden ruhadarab, amit a fürdetés után a babára adunk

Mikor és hogyan fürdessünk?

A napi fürdetés fontos. A baba bőrének védelme érdekében sokan azt tartják, hogy elég hetente kétszer megfürdetni. Gondoljunk azonban arra, hogy a teste pisis, kakis, a kórokozók megtámadhatják az érzékeny bababőrt vagy csípik, a csecsemők pedig kellemetlenül érzik magukat.

Az újszülötteket és a csecsemőket délelőtt vagy este is fürdethetjük, fontos, hogy bizonyos rendszer alakuljon ki. Amikor már jár a csemete, az esti fürdetés a célszerű, mert napközben otthon és a játszótéren kúszik-mászik.

A fürdetés már a pelenkázó asztalon megkezdődik, amikor tiszta vizes vattával áttörölgetjük a pofiját, olajos vattával pedig a hajlatokat.

A legkisebbeket biztos fogással tegyük a kádba. Vigyázzunk, nehogy kicsússzon a kezünkből. Aki jobbkezes, az a bal kezével nyúljon a kisbaba válla alá, és a fogja át a bal vállát. Saját karunkkal támasszuk meg a buksiját, gerincét. A szabad kezünkkel locsolgathatjuk rá a vizet.

Az újszülöttek általában megrettennek a víztől és bizonytalanságot kelt bennük az egész ceremónia. Öklüket szorosan zárják, kapaszkodnak, homlokukat ráncolják, testüket megfeszítik. Közben beszéljünk hozzájuk, hogy mennyire finom ez a pancsi. Egy idő után megszeretik, attól kezdve, hogy ülni tudnak és műanyag játékokat is kapnak a vízben, már könyörögni kell, hogy kivehessük őket.
 

Ha kisgyermek betöltötte három harmadik életévét, óvodába mehet. Árnyaltabb képet kapunk az óvodáról, ha személyesen is felkeresünk néhányat, és átgondoljuk, hogy például a távolság leküzdhető akadály-e a család tagjai számára. Számít az óvó néni vagy óvó bácsi személyisége, kisugárzása, modora, és az, hogy környezete milyen szakembernek ismerte meg.

Általában a tavaszi hónapokban történik az előjegyzés, a szülők ilyenkor teszik fel maguknak a nagy kérdést: melyik óvodába írassák a gyereket. Gyakran játszótéri ismerősök, munkatársak, barátok szolgáltatnak információt az óvodákról és az óvónőkről, amikor elérkezik az ideje, hogy a kicsi ovis lehessen.

Egyáltalán nem mindegy, ki lesz majd az óvó néni, és milyen az ovi, hiszen néhány évig a gyermekünk abban a környezetben lesz napközben. Hazánkban szabad óvodaválasztás van, de azért körzetesítették az óvodákat, ami azt jelenti, hogy a saját körzetbe tartozó gyerekeket veszik fel elsősorban. Ha körzeten kívüli óvodát keresünk, érdeklődjünk személyesen a felvétel lehetőségeiről.

Amikor közel van az óvoda

Érdemes első körben utána nézni, melyik óvodához tartozunk. Az sem mindegy, milyen messze van a lakóhelyünktől vagy a munkahelyünktől. Nem közömbös számunkra, hogy reggelente milyen korán kell felkelteni a nyűgös kisgyereket, hogy a fél városon át utazzunk vele. A munkahely közelében lévő óvodának is megvan az előnye, hamarabb érünk munka után a kicsiért.

Ha választani lehet egy szebb, jobban felszerelt óvoda, és egy szerényebb között, de ez utóbbiban családiasabb légkört érzünk, gyermekünk is jól érzi magát, szimpatikus az óvó néni, és sok jót hallottunk róla, akkor inkább ez utóbbit tartsuk fontosnak a külsőségek helyett.

Háztűznézőben

Érdemes alaposan megnézni a szóba jöhető óvodákat. Milyen az épület? Van-e udvara, ahol a kicsik játszani tudnak? Milyen a fürdőszoba, a vécé állapota? Elég világosak a csoportszobák, és nem túl zsúfoltak-e?

Ha megkérjük, a leendő óvónő, vagy a vezető óvónő végigvezet bennünket az intézményen. Erre az első látogatásra még nem érdemes magunkkal vinni a gyereket, hiszen, ha az első benyomások jók, később a kicsivel együtt újra eljöhetünk. Ám ha rossz érzésünk támad valami miatt, tovább kell keresgélni. Gyermekünkkel együtt már csak abba az óvodába menjünk, amelyiket a pozitív tapasztalatok alapján kiválasztottunk. A kicsik hamar beleélik magukat az új helyzetbe, nem jó, ha több többször is azzal hitegetjük őket, hogy ide fognak járni.

Ki legyen az óvó néni?

Ha találtunk olyan óvodát, ami több szempontból is tetszik, csemeténkkel ismét látogassunk el oda, hogy találkozhasson a leendő óvó nénivel. A kicsik csalhatatlan ösztönnel „kiszúrják”, mennyire rokonszenves nekik valaki, mennyire bízhatnak benne. Ismerve gyermekünket, figyeljünk ezekre a jelekre. Ha nem érzi jól magát valakivel a gyermekünk, ne erőltessük neki.

Az egyik legfontosabb tulajdonság az óvó néniknél, hogy derűs, kiegyensúlyozott személyiségek legyenek. A szülők és gyerekek is a mosolygós pedagógusokért rajonganak. Az sem mindegy, hogy hogyan beszél a gyerekekről az óvó néni, milyen stílusban és milyen szavakkal.

A következő kritérium, hogy az óvó néni figyel-e a rá bízott gyerekekre: ez kiderül abból, hogy tudja-e, ki mit csinál, kik a gyermekünk barátai, kivel volt esetleg konfliktusa, milyen tevékenységgel szereti magát elfoglalni, egyedül vagy másokkal együtt szeret-e játszani. Abból is sokat tudhatunk meg, amit a csemeténk otthon elmesél nekünk. Sok szülő fogalmazza meg röviden, milyen óvó nénit szeretne a kicsinek: egy igazi tyúkanyó típust, aki a szárnyai alá veszi a gyerekeket.
Olyan óvodát válasszunk, ahol a leendő óvó nénit megismerve úgy érezzük, nyugodtan rábízhatjuk a gyermekünket.

Mikor lehet a gyermeket az óvodába beíratni?
„Az óvodáknak a jelentkezés idejét és rendjét a határidőt megelőzően legalább 30 nappal nyilvánosságra kell hozniuk. (Az óvodába történő jelentkezés módjáról mindig az intézmény fenntartója - pl.: a települési önkormányzat- dönt.)
A gyermeket az óvodába jelentkezés vagy átvétel útján lehet felvenni. A szülő azonban az óvodai nevelési év alatt bármikor kérheti a gyermek óvodába történő felvételét, vagy egy másik óvodába történő átvételét.”
(Forrás: Magyarorszag.hu)

 Húsvéti könyvajánló

Igazi érzelmi áttörést hozhat egy 1994-ben kiadott kedves könyv a gyermekek életében. Van, amelyikük lassabban tanulja meg kifejezni érzéseit. A három-négy éves gyerekek már összetett gondolkodásra, konklúziók levonására képesek. Megértenek bizonyos összefüggéseket, még ha azokat nem is tudják még megfogalmazni.

Azon felül, hogy gondoskodásunkkal, odafigyelésünkkel és számos más módon kimutatjuk a szeretetünket gyermekünk iránt, mondjuk is el neki. A „Találd ki, mennyire szeretlek” című könyv nekik is segíthet kifejezni az érzéseiket.

Egy három éves kisfiú, aki sokat hallotta szüleitől, hogy szeretik, de ő maga még nem mondta nekik, húsvétra ajándékba kapott egy könyvet. Felolvasták neki, míg ő látszólag erre ügyet sem vetve játszott egy kisautóval. Aztán este lefekvés előtt az édesanyja elővette a könyvet, és a kisfiú azt mondta neki: „Anya, szeretlek.”

Sam McBratney műve, a Találd ki, mennyire szeretlek (angolul Guess How Much I Love You), első kiadása óta népszerű mindenütt, ahová csak eljuthatott angol nyelven vagy fordításban. Nemcsak az egyszerű, de megkapó szöveg, hanem Anita Jeram illusztráció miatt is kedvelik. Hazánkban először 2004-ben jelent meg, a Spelta Kft. kiadásában.

Az egyszerű kis történet szerint a Kis Mezey Nyuszi és a Nagy Mezey Nyuszi azon versengenek, ki mennyire szereti a másikat. Egyre nagyobbakat mondanak, ahogy megpróbálják a másikat felülmúlni. A végén persze mindannyian rájövünk arra, hogy mindig lehet nagyobbat mondani a másiknál, a de a lényeg az, hogy szavakkal is ki kell fejezni szeretetünket.

A történet annyira megfogja a hallgatóit, hogy bölcsődés korú gyermekek is élvezni fogják, és az óvodásoknak sem késő beszerezni egyet. Hiszen mindegy gyerek felismeri magát a Kis Mezey Nyusziban, és édesanyját vagy édesanyját, vagy akár a nagyszüleit is azonosíthatja a Nagy Mezey Nyuszival.

A könyvet a nagyobb könyvesbolt-hálózatokban és webshopokban is megvásárolhatjuk.

Részlet a Találd ki, mennyire szeretlek című könyvből:

„Kis Mezey Nyuszi éppen lefeküdni készült.
Erősen kapaszkodott Nagy Mezey nyuszi hosszú füleibe.
Biztos akart lenni abban, hogy Nagy Mezey Nyuszi hallja, amit mondani fog:
-Találd ki mennyire szeretlek!
-Ó, nem nagyon hiszem, hogy ki tudnám találni!- válszolta Nagy Mezey Nyuszi.
-Ennyire!- vágta rá Kis Mezey Nyuszi, és széttárta a karját annyira, amennyire csak tudta.
Nagy Mezey Nyuszinak azonban sokkal hosszabbak voltak a karjai. -Én pedig téged, ennyire szeretlek!
-Hát bizony, ez sokkal hosszabb-gondolta-magában Kis Mezey Nyuszi.
-Én annyira szeretlek, amennyire csak fel tudok nyújtózkodni!-folytatta Kis Mezey Nyuszi.”
 

Megduzzadt, fájdalmas íny, vérzés fogmosáskor, fogfájáshoz hasonló fájdalom – ezekkel a panaszokkal él együtt sok kismama. Habár a terhesség alatt jelentkező ínygyulladás valamilyen mértékben szinte minden állapotos nőnél fennáll, mely hormonális, higiéniai és fogászati okokra vezethető vissza, igazán súlyos panaszt csak mintegy 10-20 százalékuk tapasztal.

Az egészséges íny feszes, rózsaszín, nem vérzékeny. A gyulladt íny éppen az ellenkezője: könnyen vérzik, duzzadt és vörös. Az ínygyulladás alapja a fogak későbbi kilazulásának, elvesztésének, de szerencsére ez babát váró nőknél általában nem következik be.

A terhesség előrehaladtával fokozódnak a panaszok, a nyolcadik hónapban a legkifejezettebbek, majd a szülés után általában spontán gyógyulás következik.

Elsősorban hormonális oka van az ilyenkor jelentkező ínygyulladásnak, mely a szervezet megemelkedett ösztrogén és a progeszteron szintjéntnek köszönhető.

Az egészséges íny érdekében fogyasszon a kismama sok C-vitamin tartalmú ételt, általában legyen vitamindús a táplálkozása. Lehetőleg kerülje a cukorral készült ételeket, amelyek nemcsak az általános egészségének ártanak, de a fogszuvasodás kialakulásáért is felelősek, táptalajt nyújtva a szájban található baktériumoknak, és savassá téve a szájüreget.

Hiányos szájhigiéné

Nem lehet pusztán a hormonokat okolni az ínygyulladás kialakulásáért. A kismamának számolni kell ezzel a lehetséges problémával, és fokozottan ápolni a fogait, szájüregét.

A lepedék kialakulását meg kell előzni gyakori, rendszeres, legalább 3 percig tartó fogmosással. Puha, lekerekített sörtéjű fogkefét használjon a terhes nő, hogy az érzékeny ínyt kímélje. Érdemes megnézni, megtalálható-e a sensitive, vagyis érzékenyeknek szánt jelzés a csomagoláson.

Fogkefét akár kéthetente, havonta lehet cserélni, nem elég háromhavonta. A sörték puhasága és a fogmosási technika is fontos. Betegség után gyógyulva azonnal ki kell dobni a régi fogkefét.

Jó, ha többféle hatóanyagú fogkrémet használ a terhes nő, váltogatva ezeket. Minden esetben beszélje meg fogorvosával, hogy az adott terméket állapotosok használhatják-e.

Az is jó, ha a gyógyszertárban vásárol a kismama fogápoló szereket, ott is útba tudják igazítani arról, milyen készítményeket használhat, és melyeket nem javasolják állapotos nőknek.

Fogászati rendellenességek

A fogkő alatti gyulladás megelőzése érdekében a fogköveket fogorvosi kezelés keretében el kell távolíttatni. Vagy teherbe esés előtt kell ezt megtenni, amikor tudatos tervezés előzi meg a baba fogantatását, vagy a terhesség második harmadában, amikor elektromos berendezések használata már nem tiltott, mint az első harmadban.

A szabályozatlan, egymásra torlódó fogak egyébként is melegágyai a fogínygyulladásnak. Ugyanígy gyulladást okoznak a rossz fogpótlások, koronák is.

Minden kismama menjen el fogászati ellenőrzés a terhesség elején, majd ellenőrzésre háromhavonta, illetve a fogorvos javaslata szerint. Fogorvosával beszélje meg, milyen fogkrémet, szájöblítő szert, esetleg ecsetelőt használjon, ha gyulladt az ínye. Esetenként lézerkezelés is szóba jöhet.
 

Gyermeket nevelni, emellett munkát vállalni nem lehetetlen feladat, bár jó szervezési képességeket igényel. Nagyrészt azonban azon múlhat az anyuka karrierje, hogy a munkahelye élen jár-e kisgyermekes munkavállalói támogatásában, és a családja mennyit tud segíteni.

Már hazánkban is léteznek követendő példák arra, hogyan tarthatja meg egy vállalat azokat a női alkalmazottait, akik gyermeket, gyermekeket nevelnek. A társadalmilag felelős munkáltatók programjaikkal, stratégiájukkal a női dolgozók speciális igényeire is figyelnek. Fontos számukra, hogy az anyukák az otthon töltött idő után minél könnyebben térhessenek vissza dogozni. Ügyelnek arra, hogy az édesanyák se maradjanak le szakmai képzésekről, és hogy a gyermekvállalás ne legyen akadálya az előrelépésnek.

Támogató munkaadók

Társadalmilag felelős munkahelynek az nevezhető, ahol a sokszínűség és a sokféle gondolkodásmód, nézőpont nem hátrány, hanem előny. Például csupán azért, mert valaki nő és gyermeke van, aki időnként megbetegszik, és akiért időben oda kell érnie a bölcsődébe vagy az óvodába, nem szenved hátrányt, hanem a többiekkel egyenlő bánásmódban részesül. Családbarát az a munkahely, ahol a magánélet és a munka összeegyeztethető.

Családi összefogás

Emellett ugyanilyen türelmet és segítőkészséget kíván a család többi tagjától is, ha a babázás közben vagy után a kismama újra dolgozni kezd. Lehet, hogy otthon végezhető feladatokat tud vállalni, az is elképzelhető, hogy részmunkaidőben dolgozhat. De ekkor is szüksége lesz párja, szülei, anyósa, apósa és természetesen testvérei, barátnői támogatására. Ők is vigyázhatnak időnként a picire, és az apuka elmehet táppénzre, ha beteg a kicsi.

GYED alatt nem tudunk dolgozni

Az újszülöttek és az egészen kicsi babák mellett természetesen egyetlen mamának sincsen ereje és ideje arra, hogy bármilyen munkát elvállaljon. Aki GYED-et, vagyis gyermekgondozási díjat kap, az nem is dolgozhat, még részmunkaidőben sem. Azok az egyéni vállalkozók is igényelhetik a GYED-et, akik nyilatkoznak arról, hogy eközben vállalkozói tevékenységet nem folytatnak.

Gyakran a kicsi egy éves koráig nem is kívánja az anyuka, hogy még dolgozzon is, éppen elegendő feladata van a gyermeke mellett. Általában egy éves korig szoptatják a mamák a babákat, már csak ezért sem dolgoznak.

Otthonról végezhető munkák

Ha olyan megbízást kap a kismama, amivel anyagilag jobban jár, mint a GYED-del, akkor érdemes a GYED helyett ezeket a feladatokat elvállalni. Akár otthonról is végezhető például az adminisztráció. Külföldön egyre gyakoribb, hogy az otthon maradó nő kap a cégtől telefont, laptopot, nyomtatót a munkához, a fontos az, hogy ellássa a munkáját. Azt már rá bízzák, milyen időbeosztással.

Távmunka lehet a fordítás, a könyvkiadói illetve újságírói szerkesztési feladatok, a lassan nálunk is népszerűvé váló skype-os nyelvoktatás, a könyvelés, a pályázati adminisztráció és a pályázatírás, a tudományos segédmunka vagy kutatómunka, az oktatásszervezés, az üzleti levelezés és a többi. Ha a kicsi bölcsibe megy, az anyuka például óraadó tanárként, részmunkaidős pedagógusként is dolgozhat.

Előfordul az is, hogy a munkáltatója ad az anyukának otthon is elvégezhető feladatokat, és rendszeresen konzultálnak a kismamával. A folyamatos kapcsolattartás nagyon fontos azoknak a nőknek, akik nem szeretnének választani a család és a munka között, hanem a kettőt egyszerre vállalják.
 

Játszóházat ma már az ország nagyvárosaiban, de még a kisebbekben is szép számmal találunk. Ha máskor nem, amikor vásárolni megyünk egy nagyobb bevásárlóközpontba, mert csemeténk az első öt percben kiszúrja, hol van a játszóház, és két kézzel húz felé minket.

A játszóházak feladatukat tekintve széles skálán mozognak. Az egyszerű gyermekmegőrzőtől kezdve a játszóház kategóriájába sorolt képességfejlesztő foglalkozásokat tartó helyekig.

Az egyszerű, gyermekmegőrző funkciót ellátó játszóházak a legkényelmesebbek a szülőnek és gyermeknek egyaránt. Bármikor be lehet kapcsolódni a játékba, szabadon kipróbálni olyan játékokat, amelyek otthon nincsenek, ismerkedni hasonló korú gyermekekkel.

Nem együtt, csak egy helyen játszanak

Azok a kicsik, akik otthon vannak mamájukkal óvodás korukig, általában nehezebben szocializálódnak, egyszerűen azért, mert nincsenek nap mint nap gyermekközösségben, mint bölcsődés társaik. Éppen ezért az otthon lévő gyermekek számára a játszóháznak igen nagy jelentősége van.

Első alkalommal keresünk fel egy olyat, ahol nincsenek foglalkozások, és engedjük gyermekünket egyedül a többiek közé menni, de maradjunk belátható távolságban a közelében. Az első néhány alkalommal sokszor fog minket keresni a szemével. Kiváló alkalom ez arra, hogy megtanulja, hogyan viszonyuljon a többi gyermekhez.

Aki visszahúzódóbb, az nehezen mer odamenni olyan játékhoz, ahol mások is játszanak. Aki rámenősebb, talán el is veszi a másiktól, amire szüksége van. Bátorítsuk a gyermekünket, ha nem mer a többiek közé menni, és figyelmeztessük, hogy a másik kezéből ne vegye ki a játékot.

Ezekben a játszóházakban ritkán mondhatjuk, hogy együtt játszanak a kicsik, inkább egymás mellett, egymás társaságában. Kialakulhatnak azonban barátságok is, különösen, ha gyakran futnak össze szülők és gyerekek.

Képességfejlesztő foglalkozások

Az igényesebb játszóházakban alkalmanként foglalkozások is vannak, amelyet szakképzett óvónők, pedagógusok tartanak. Előre meghirdetett zenei, mozgásos, nyelvi kézműves, kreatív foglalkozásokat tartanak, melyen vagy ingyenesen, vagy valamilyen összegért vehetnek részt a kicsik.

Az otthoni nevelést kiválóan kiegészítik ezek a foglalkozások, hiszen sokszor sem anyagi lehetőségünk, sem ötletünk nincs ilyen jellegű dolgokat kitalálni és megvalósítani.

Alkalmanként bábelőadást szerveznek, vagy közös programot a babáknak és a mamáknak, például jógát, baba-mama tornát, vagy más mozgásos tevékenységet.

Ha már elég önállónak tűnik a kicsi, és láthatóan nem keres bennünket percenként a szemével, először csak 10-15 percre, később az egész foglalkozás idejére ott hagyhatjuk. Nagyon fontos, hogy ezt soha ne szó nélkül tegyük, mindig beszéljük meg a gyermekünkkel, hogy elmegyünk egy kis időre, de hamarosan visszajövünk.

Szülinapi zsúrok

A babazsúrok kérdése is megoldódhat, ha van a közelben olyan játszóház, ahol ezt is vállalják. Van, ahol csak a helyet adják megfelelő terembérlet ellenében, van, ahol minden szervezési feladatot elvégeznek, a dekorációtól kezdve az italok, torták biztosításán át a takarításig.

A gyerekeknek minimum felügyeletet lehet kérni, de más szolgáltatást is nyújtanak, többek között kérhetünk animátort, aki a közös játékot szervezi, bohócot, bűvészt, arcfestést. A zsúrról fényképet, videót készítenek.

A játszóházi szolgáltatások igénybevétele jó ötlet, mert azt a két vagy három órát, amit együtt töltenek a gyerekek, érdekes és szervezett játékokkal tölthetik.

Tévedés azt hinni, hogy egy kisgyermeknek szabad vagy kötelező őrjöngeni, magán kívül rohangálni, mert akkor érzi jól magát. Tartalmas, szórakoztató program idején is jól érzi magát, mozgásos játékkal is ki lehet elégíteni a mozgásigényét. A játszóházak lehetőségeikkel, változatos programjukkal lehetőséget biztosítanak ehhez.
 

Itt a tavasz – még akkor is, ha néha ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk –, és ezzel a kullancsszezon is. Nem kell ahhoz az erdőben, csalitosban járnunk, hogy a bőrünkbe kapaszkodjon. Elsősorban valóban a kirándulókat fenyegeti ez a veszély, de a városban, kisebb zöldterületeken is megtalálhatók, mint az árnyékos játszóterek, az óvodák kertjei.

A közhiedelemmel ellentétben nem a magasban, a fákon él, hanem talajközelben, körülbelül másfél méteres, maximum két méteres magasságban. Amikor a testmeleget és a kémiai ingereket érzékelik, „nem látnak, nem hallanak”, csak hogy közel kerüljenek áldozatukhoz, és szabad testfelületet találjanak.

Védekezzünk ellene!

A legfontosabb, hogy séta, strandolás, kirándulás, játszótéren töltött órák után alaposan vizsgáljuk át a gyermekünket és magunkat, esetleg egy családtag segítségével. Érdemes nagyítót is használni, mert a szinte észrevehetetlen apró kullancslárvák is a bőrünkön köthetnek ki, nyakon, hajlatokban, a hajas fejbőrön. A levett ruhát is vizsgáljuk át, mert sokszor ott lapulnak meg, várva a kedvező alkalmat.

Amikor sok időt töltünk a szabadban, a kicsire adjunk zoknit. Hűvösebb időben a zoknit tűrjük a nadrág szárába, és hosszú ujjú ruhát adjunk a babára. Ahol számolni lehet a kullancsveszéllyel, ne hagyjuk, hogy a gyermekünk négykézláb kússzon-másszon a fűben.

Még felnőttek nyári cipőjébe is képesek bejutni pár perc alatt, de zárt öltözékkel megnehezíthetjük a dolgukat. Ha hosszabb a gyermek haja, nem árt feltűzni. Jó szolgálatot tesznek a világos színű sapkák, kendők.

Kullancsriasztó készítmények, spray-k és kenőcsök segíthetnek pár órán át távol tartani a vérszívókat. Mindig ellenőrizzük ezeknek a készítményeknek az összetételét, valamint azt, hogy használhatók-e gyermekek bőrén, vagy nem.

Eltávolításuk

Nem minden kullancs fertőzött, és a bőrbe fúródó állat sem az első pillanatban juttatja be a szervezetbe a kórokozókat, hanem a vérszívás során, amit 4-6 óra elteltével kezd meg. Éppen ezért az a fontos, hogy minél hamarabb távolítsuk el a bőrből.

A lárvákat steril injekciós tűvel is ki tudjuk emelni a bőrből. A nagyobb kullancsokat speciális csipesszel vagy kullancskanállal kell eltávolítani. Ez utóbbi csak a kifejlett, vérrel teleszívott állatok kiemelésére alkalmas. Mindkettőt gyógyszertárban lehet kapni.

Ha csipesszel távolítjuk el, a bőrhöz legközelebb eső résznél, a fejnél fogjuk meg, ügyelve arra, hogy a potroh ne sérüljön, és lassú húzással távolítsuk el.

Miután a kullancsot kihúztuk, fertőtlenítsük a sebet jóddal vagy alkohollal. Jegyezzük meg az időpontot, amikor a csípés történt, és figyeljük a helyét legalább egy hónapon keresztül. Kisebb piros folt maradhat utána, de ez néhány nap alatt elmúlik. A körkörösen növekedő piros folt azonban Lyme-kórra utalhat.

A kullancs eltávolításával kapcsolatban sok tévhit él.

-Nem igaz, hogy csak orvos szedheti ki, az a fontos, hogy minél hamarabb el legyen távolítva.

-Nem szabad tekergetni, csavargatni, tűvel szurkálni, mert így a potroh felszakadhat és a kórokozók a seben keresztül fertőznek.

-Nem szabad zsírral, olajjal bekenni, mert így öklendezésre kényszerítjük az állatot és a fertőzött anyag a szervezetbe kerül.

-Nem igaz, hogy a fej beszakadása a legnagyobb probléma. Általában néhány nap után magától kilökődik, és a fejben elhanyagolható fertőző anyag van a potrohhoz képest.
 

A köztudatban az egyedülálló anyákról esik több szó, pedig apaként sem könnyű egyedül maradni. Míg az apa nélküli családokban a férfi mintát, esetleg a szigort hiányolják, az anya nélküliekben a női minta, és női empátia hiányozhat. Ez utóbbit a jó apák rendszerint igyekeznek pótolni.

Több oka lehet, ha egy apa egyedül neveli gyermekét vagy gyermekeit. Ilyen ok lehet egy válás, amikor nála maradnak a gyerekek, vagy ha megözvegyül, vagy ha az anya hagyja el a gyermekeit, a családot.

Az egyedülálló apákról kevesebb szó esik, pedig nekik is kettő helyett kell a gyerek mellett állni. Fontos, hogy amíg egészen kicsi a csemete, munkáját, párkapcsolatát úgy alakítsa, hogy elsősorban a gyermek érdekeit vegye figyelembe.

Pici babával egyedül

Különösen nehéz, ha egy férfi pici, akár néhány hónapos babával marad egyedül. A kisgyermek első három évében az anya a meghatározó, az anyai gondoskodásra van szüksége. Nemcsak azokat a „műveletetek” kell egy apának megtanulni, amire talán a női kezek jobban ráállnak: pelenkázás, fürdetés, bébiétel készítése, etetés, öltöztetés, hanem a kicsinek elengedhetetlenül szükséges testi kontaktust is meg kell adni, a simogatást, odabújást, altatást.

Az egyedül maradt apa egy ilyen kisbaba mellé kérjen segítséget a családtól. Valamelyik nagymama, lánytestvér, unokatestvér biztosan besegít, de ha nincs ilyen, ne szégyelljen akár naponta is tanácsot kérni a védőnőtől, esetleg hivatalos csecsemőgondozót elhívni, hogy időnként besegítsen.

Jó megoldás a bölcsőde is, hogy a szülő a munkáját nyugodtan tudja végezni. A gondozónők esetleg bébiszittert tudnak ajánlani, ha időnként vigyázni kell a kicsire.

Nevelési problémák

Ha a gyerek kicsit is nagyobb, akár 2-3 éves, és valami oknál fogva elveszti az édesanyját, akár csak úgy, hogy az lemond róla, úgy éli meg a változást, hogy elhagyták. Ez a legnagyobb trauma a kisgyermek számára. Valószínűleg még sokáig fog attól félni, hogy az apukája szintén elhagyja majd.

A kicsi vagy befele forduló, zárkózott lesz ettől az érzéstől, vagy magatartási problémákkal, daccal válaszol a külvilágnak. Mindkét eset ijesztő az apának. A zárkózottságot sok közös programmal, sétával, beszélgetéssel, játékkal, mesével lehet oldani. Ha sok időt töltenek együtt apa és gyermeke, előbb utóbb a kicsi megnyílik, felszabadultabb lesz.

A csalódottság miatti magatartási problémákat sem könnyű kezelni. Nagyon sok türelem kell, és a szigorú nevelési elveket el kell egy időre felejteni. Mindenképpen érdemes pszichológushoz fordulni, aki tanácsokat tud adni az apának.

Meg kell nyerni és megtartani a kisgyermek bizalmát, elsősorban azzal, hogy mindig lehessen számítania az apjára. Legyen ez a délutáni óvodából való elhozás ideje vagy megígért program.

Új kapcsolatok

Nem csak a kicsinek nehéz, de az apának sem könnyű társ nélkül. Kisgyermekes apaként pedig lehet, hogy kevesen fogadják el őt, hiszen számára a gyermek az első. Aki ezt nem érti meg, nem is alkalmas olyan társnak, akivel később együtt nevelhetik fel a gyermeket.

Az alkalmi kapcsolatok, a rövid ideig tartó felületes románcok nem tartoznak a kisgyermekre. Az egyedülálló apa lehetőleg ne vigyen haza mindig más hölgyet, akivel a gyermekének meg kell ismerkednie, és még kedvesnek is kell lennie. Ha komoly kapcsolata alakul ki az apának valakivel, hosszas előkészítés után ismertesse meg a gyerekeivel, és adjon időt mindkét félnek arra, hogy megszokja és megszeresse a másikat.
 

Már terhesség alatt el kell mondani a védőnőnek és a leendő gyermekorvosnak, ha a családban előfordult örökletes szembetegség, galukóma, szürkehályog, hogy idejében el tudja küldeni a kicsit szűrővizsgálatra.

Minél hamarabb észreveszik a kicsinél a látáshibát, annál rövidebb ideig kell hordania a szemüveget. A kisgyermek szeme akár 14 dioptriát is tud korrigálni, ezért nehéz észrevenni a fénytörési hibákat. Ha ezeket nem korrigálják szemüveggel, kancsalítani fog, és ezen a szemen tartós tompalátás alakul ki.

A fénytörési hibák a rövidlátás, a távollátás és az asztigmia (kancsalság). A rövidlátó nem lát messzire, ezt a problémát általában egy éves kortól ajánlott korrigálni. A távollátó közelre és távolra egyaránt lát, de erőltetni kell a szemét, ezért nehéz felismerni ezt a rendellenességet. Az asztigmia vagy kancsalság felismerése és korrigálása igen fontos, mert a kancsalító szem kikapcsolódik a látásból, kialakul a tompalátás.

Súlyos probléma, és szerencsére ritkán fordul elő, hogy a kisgyerek csak az egyik szemével lát. Olyan extrém eset is előfordult, hogy egy aktív sportolónál középiskolás korban vették észre, hogy az egyik szemével nem lát. A gyermek általában nem veszi észre, hogy csak az egyik szemét használja, mert az egészséges korrigálja a hiányosságokat.

Szűrővizsgálat

Az első vizsgálatot újszülött korban érdemes elvégezni, különösen, ha a családban örökletes szembetegség fordul elő. Mivel nincs kötelező szűrővizsgálat bölcsődés és óvodás korban, ezért a szülőnek vagy a gyermekorvosnak kell kezdeményeznie.

A következő vizsgálat 8-10 hónapos korban történhet, a harmadik, amely szintén nagyon fontos, iskolakezdés előtt. Természetesen az ettől eltérő korban is szemorvoshoz kell vinni a kicsit, ha bármilyen szokatlan tünetet tapasztalunk a látásával kapcsolatban, vagy általános panaszok utalnak erre.

Minden esetben szemorvosi vizsgálat szükséges, nem elég optikus vizsgálata, mert a látásromlás hátterében meghúzódó szembetegségeket csak az orvos tudja megállapítani.

Számítógépes vizsgálat már 6 hónapos kortól elvégezhető, amikor a baba a mama ölében tud ülni. A további vizsgálatok szükségességét és módját az orvos javaslata alapján végzik.

Iskolakezdés előtt

Iskolakezdés előtt mindenképpen indokolt a szűrés, mert a látásproblémák a tanulmányi teljesítmény rovására mennek, és a kisgyermek hamar elfárad.

A tanító nénivel meg kell beszélni, hogy lehetőleg az első padba ültesse a szemüveges lurkót, és a szünetekben ne vetesse le vele a szemüveget, arra hivatkozva, hogy baleset történhet. Testnevelés órán való hordást vagy levételét pedig az orvossal kell megbeszélni, majd egyeztetni a testnevelő tanárral.

A számítógép használata a közhiedelemmel ellentétben nem rontja a szemet, de előhozza a rejtett töréshibákat. Mégsem helyes, ha a kisebb, vagy akár a nagyobb gyermek megszakítás nélkül a számítópép előtt ül. Egyrészt nagyon elfárad, másrészt az egyoldalú testtartás, a mozgáshiány miatt más egészségügyi problémák léphetnek fel.

Szemüvegviselés

A szemüvegviselést elsősorban a szülőnek kell elfogadnia, a gyermek számára ez ugyanolyan szoktatás kérdése, mint a biliztetés vagy a fogmosás.

Kisgyermeknek műanyag lencse ajánlott, keretek közül pedig olyat válasszunk, amely, ha elesik a kicsi, nem sérti meg. Legyen könnyű, hajlított szárral készült, hogy ne csússzon le. Fontos az is, hogy ne irritálja a bőrt. Gyermekeknek színezés nélkül készítik a lencséket, kivéve, ha a szemorvos mást javasol.

Könnyebb lesz elfogadtatni a kisgyermekkel a szemüvegviselést, ha dicsérjük milyen szép, milyen jól áll neki. A keret kiválasztásánál mindenképpen vegyük figyelembe, melyik tetszik neki, és ha minden szempontból megfelel, az ő ízlése alapján vásároljunk, hiszen így valószínűleg szívesebben fogja hordani.

Készítsük fel előre csemeténket, hogy a többi gyerek esetleg megjegyzést tesz a szemüvegére. Minden közösségben van csúfolódó gyerek, akivel nem érdemes foglalkozni. Ha otthon elegendő megerősítést kap, hogy jól áll neki a szemüveg, esetleg apu vagy anyu is szemüveges, könnyebb lesz figyelmen kívül hagynia a kötekedő társait.

Látásproblémára utaló tünetek

Fejfájás
Égő szem
Gyakran bepirosodik a gyerek szeme
Közel hajol a papírhoz rajzolás közben
Közelről olvas
Nem ismeri meg a szüleit messziről
Közelről nézi a tv-t
Az egyik szem letakarása után bizonytalan lesz
Az olvasás, rajzolás hamar elfárasztja
 

A babák nem azonos ütemben fejlődnek, ez igaz a mozgásfejlődésre is. A kúszást, felülést, mászást egymás után tanulja meg a kicsi, néha nem ebben a sorrendben. Általában 8-11 hónapos koruk körül másznak, ami átmenetet jelent a kúszás és a járás között.

A mászásra, nem kell tanítani az egészséges kicsit, hozzáfog, ha eljött az ideje, de lehetőséget kell adni arra, hogy maga kísérletezzen, próbálkozzon a mászás technikájával. Ha segíteni akarunk ebben, akkor fektessük minél gyakrabban hasra, majd amikor látjuk, hogy ügyesen kúszik a járókában, sőt az már akadályozza, vegyük ki.

Először is biztosítsunk elegendő helyet, legalább egy 2*2 méteres területet, ahol semmi más nincs, csak egy szőnyeg, hogy ne fázzon meg, azon egy lepedő, és néhány puha játék, amikkel nem tudja megütni magát a nagy igyekezetben. Elhelyezhetünk különböző távolságokra néhány színes kendőt is, amelyeket nem tud a szájába gyömöszölni.

Az először körben forgó, majd négykézlábra álló csemete küzdeni fog, hogy elérje a közelében lévő színes tárgyakat. Ne tegyük tőle túl messze, ne vegyük el a kedvét, tudjon örülni annak, hogy megszerezte, amit akart.

Ilyenkor egy pillanatra se hagyjuk egyedül, képes villámgyorsan olyan tárgyak után nyúlni, amik bajt okozhatnak. Tüntessünk el a közeléből minden éles sarkú asztalt, különösen, ha terítő és tárgyak vannak rajta, mert ahogy megkaparintja a terítő szélét, abban a pillanatban magára is rántja.

Mikor kell szakemberhez fordulni?

Rendellenesség esetén forduljunk neurológushoz és gyógytornászhoz. Az átlagostól való eltérés, ha valamivel később kezd mászni a kicsi, nem probléma. Soha ne foglalkozzunk azzal, hogy mivel dicsekednek a szomszédok, a barátnők, hogy az ő csemetéjük ilyen idős korában már mit tudott.

A mozgásfejlődés üteme öröklött tulajdonságoktól, testalkattól, motivációtól is függ. Nagyobb babák később kúsznak, másznak, ülnek fel és indulnak el. Az egészséges babát nem kell ezekre tanítani, magától is kísérletezni fog, hogyan jut egyik sarokból a másikba, vagy hogyan tud mászás közben a maciért nyúlni.

Hogy meddig tart a kúszás és mászás időszaka, az is eltérő. Általában amelyik kicsi tovább kúszik, rövidebb ideig mászik addig, míg fel nem áll, és amelyik rövid ideig kúszik, az tovább mászik.

Ha 10 hónapos koráig sem tesz kísérletet a kúszásra sem, szakemberhez: neurológushoz, gyógytornászhoz kell fordulni.

Speciális mozgásfejlesztés

Előfordulhat, hogy a kicsi hipotón, túl laza izomzatú, ezért nem forog, nem mászik.

A feszes koraszülött baba mozgásfejlődése is elmarad. Ezeknek a babák „feszítenek”, lábuk egyenes, izomzatuk le van tapadva, kezük görcsben van.

Mindkét esetben neurológiai vizsgálat szükséges, ahol megállapítják, valósak-e a szülők észrevételei, majd javaslatot tesznek a szükséges kezelésre, amely egyénre szabott speciális mozgásprogram.

Ha a mozgásfejlődésben való visszamaradás oka valamilyen idegrendszeri károsodás, akkor később a beszédfejlődésben, sőt később az olvasásban is gondok jelentkeznek. Ezért kell időben neurológushoz, gyógytornászhoz fordulni, ha valami szokatlant észlelünk a kicsi mozgásában, vagy elmarad a korának megfelelő mozgásformákban.

Hazánkban speciális gyógytorna, a Dévény-módszer, a Pető-módszer, a hidroterápia hivatott segíteni, hogy a baba mozgása egészségesen fejlődjön.
 

A napsugár ereje az évszaktól, napszaktól, földrajzi elhelyezkedéstől függ. Hazánkban tavasszal és nyáron legerősebbek a napsugarak. Hegytetőn és víz közelében erősebb a napsugárzás, mint máshol.

Az ózonpajzs vékonyodása miatt az életet adó napfény olykor káros lehet, különösen csecsemők és kisgyermekek számára. Védjük őket az évszakokhoz alkalmazkodó életmóddal, árnyékolással, megfelelő öltöztetéssel, fényvédő készítményekkel.

Az első tavaszi napsugarak kicsalják a kismamákat az utcára. A kora tavaszt az esőzések és a hűvös idő is beárnyékolta, de ha kisüt a nap, ne feledkezzünk meg erejéről, és arról, hogy a napon töltött túl hosszú idő veszélyes a csecsemőnek és kisgyerekeknek: napallergia, leégés, fejfájás, napszúrás lehet a következménye.

Öltöztetés

A tavaszi öltöztetésben fontos a rétegesség. A reggeli és délutáni órákban még hűvös van, kell a meleg ruhadarab, de ez már ne a télen használt dzseki legyen. Inkább több réteggel érjük el a megfelelő vastagságot, így fokozatosan lehet egy-egy ruhadarabot levenni a gyermekről, ahogy melegszik a levegő.

Ha árnyékoljuk a babakocsit, ami védi a kicsit, a babakocsiban több fokkal melegebb van, mint kint. Érdemes a kezünkkel megbizonyosodni arról, mennyire van meleg a kocsiban, a tartakaró alatt, a kabát alatt.

A csecsemők ruházatára még fokozottabban ügyelni kell. Bizonyára fárasztó többször ellenőrizni, nincsen-e meleg a kicsinek, de a baba jó közérzete és egészsége megéri. Általában egy réteggel többet adjunk rá, mint amennyiben mi jól érezzük magunkat, de ne vigyük túlzásba! Sokszor látni kismamákat a déli melegben rövid ujjú pólóban, közben a kicsi kabátban fő a babakocsiban.

A könnyű sapka valóban legyen jól szellőző anyagból. Ha ugyanis megizzad a kicsi feje, könnyebben megfázik.

Séta, játék közben

A már levegőzéshez szoktatott kisbabákat fokozatosan kell a naphoz is hozzászoktatni. Félárnyékban levegőztessük, a melegítő, de nem tűző nap a legmegfelelőbb.

Séta, játszótéri program idején védjük a kisgyermek fejét könnyű sapkával. Viselete nemcsak a hűvös szellőtől végi a kisgyermeket, de a tavaszi erős napsugárzástól is. Tavasszal is lehet napszúrást kapni. Ha a fejtetőt, homlokát éri huzamos ideig az erős napfény, napszúrást kaphat. A tünetek nem azonnal jelentkeznek, hanem órákkal később: hányás, fejfájás, láz kíséretében.

Arcát gyermekek számára készült fényvédő krémmel védhetjük. Ez utóbbiról gyógyszerész véleményét kérjük ki. Egyrészt arról mennyi idős gyermek használhatja, másrészt nem tartalmaz-e olyan anyagot, amiről tudjuk, hogy allergiát okoz gyermekünknek.

Nem csak nyáron lehet leégni, de már tavasszal is, ezért fokozatosan hosszabbodjon a kint töltött idő. A fokozatosan a napsugárzáshoz szoktatott kisgyermek arca egészséges, barnáspiros, de ha hirtelen, hosszú ideig tartózkodik a napon, könnyen leéghet. Bőre piros, később hámló lesz, akár égési sérüléseket is szenvedhet: bőre felhólyagosodhat, kisebesedhet.

Vigyünk magunkkal innivalót is, a szabadban hamarabb megszomjaznak a gyermekek.

Napirend

A napirend alkalmazkodjon a melegebb időszakhoz. A délelőtti vagy délutáni séta alkalmával elegendő napfény éri a kicsit a D vitamin képződéshez. A déli órákat, amikor a legerősebb a napsütés, hagyjuk ki. Az ebéd és az ebéd utáni pihenés ideje úgyis erre az időszakra esik.

Borús időben is lehet sétálni, játszani, nem csak a friss levegő miatt.

Egy éven aluli gyermek fél óránál több időt ne töltsön a napon!

Tudjunk róla!

Az UVB sugarak a bőr felső rétegébe jutnak, szép barna színt és sajnos a leégést is nekik köszönhetjük, de felelősek lehetnek a bőrrák kialakulásáért is. Erősségük évszaktól és napszaktól független, egyforma intenzitású.

Az UVA sugarak a bőr mélyebb rétegeibe hatolnak. Kis mennyiségben jót tesznek a csontképződésnek, stimulálják az immunrendszert. Káros hatásuk a bőrbetegségek és a napallergia kialakulásában nyilvánul meg. Erőségük évszaktól és napszaktól függ.

Borult időben is az ultraibolya sugárzás 90 százaléka átjut a felhőkön.

A gyermekcipők ára sokszor vetekszik a felnőtt lábbelikével. Olcsó vagy drága cipőt vegyünk, ha úgyis kinövi?

A gyermekek egy éves koruk körül kapják életük első igazi cipőjét, olyat, amelyben már járni is fognak. Ilyenkor felvetődik szülőben, hogyan válasszon cipőt, hiszen ez nagyban függ a kicsi lábától, a választéktól, és az egészségügyi elvárásoktól.

Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy nem áll-e fenn valamilyen mozgásszervi probléma. Ha ilyen jellegű problémát találnak, az ortopéd szakorvos javaslata alapján kell cipőt választani, ha nincs semmi rendellenesség, irány az üzlet!

Mindegyik gyártó igyekszik úgy kínálni a portékáját, hogy az a lehető legjobb. A ránk zúduló információkból melyek azok, amelyekre érdemes odafigyelni?

1. A kicsi nélkül ne vegyünk cipőt, még ha kényelmesebbnek is tűnik úgy a vásárlás. Mindig fel kell próbálni az apró lábakra, a gyerekek lába is különböző: magas boltozatú, vagy keskeny, esetleg széles.
    
2. Ha a méret, az anyag, a fazon jó, engedjük dönteni az illetékest a színválasztást illetően.
    
3. Mindig akkora cipőt kapjon a kicsi, ami a méretének megfelel. Az egy számmal nagyobban megbotlik, a láb kapaszkodni kényszerül. A harántemelős cipőknél még fontosabb a megfelelő méret, mert különben nem a megfelelő helyre kerül a harántemelő!
    
4. Ha lehetőségünk van rá, valódi bőrből készült cipőt adjunk a gyerek lábára. Figyeljünk arra is, hogy a bélés is bőrből legyen, vagy olyan textilből, ami nem tartalmaz műszálat.
    
5. Nem csak a kinőtt lábbeli helyett kell újat venni, hanem a széttaposott helyett is, mert az már nem tartja a lábat.
   
    

Az első években gyakran kell cipőt vásárolni, mert ebben a korban gyorsan nő a kicsik lába. Havonta ellenőrizzük, nem nőtték-e ki azt, amit éppen hordanak. Két és hároméves koruk között ugyanis két-három méretet is nő a láb. Ez a növekedési ütem iskolás korig kicsit lassul, de akkor sem ússzuk meg gyakori csere nélkül.

Néhány fontos dologra még figyelni kell vásárláskor.
-Lehetőleg legyen kérge, ami támasztja a sarkat.
-Legyen könnyű, ne legyen kolonc a kicsinek.
-Legyen erős a kérge, hogy ne dőljön befelé a láb.
-A talpa legyen csúszásmentes.
-A talp legyen hajlékony. Hajlítsuk meg vásárlás előtt, így tesztelhetjük a rugalmasságot!

Vásárlásnál legyünk körültekintőek és türelmesek a gyerekkel. A rossz cipő károsítja az izületeket, csontokat, izmokat, körmöket. Soha ne a divat döntsön a választásban, hanem a kényelem és a minőség.

A háztartási tisztítószerek előkelő helyezést érnek el az egészségre káros anyagok versenyében. A bőrre kerülve, belélegezve, a szervezetbe kerülve allergizáló hatásuk lehet.

Azokban a családokban, ahol kismama vagy kisgyermek van, különösen fontos, hogy a háztartásban minél kevesebb olyan anyagot használjunk, amely ártalmas lehet az egészségre.

Kevesebb méreggel a háztartásban

Vegyszer nélkül használhatók a többféle árkategóriájú forró vízgőzzel tisztító készülékek. Ezekkel bútorkárpitot, függönyt, piszkos felületet szabadíthatunk meg a szennyeződéstől és a poratkától. Egészségre ártalmas vegyianyagok nélkül varázsolják tisztává a konyha, fürdőszoba kövezetét is.

Némi utánajárással, régi praktikák felelevenítésével, más módszerrel is csökkenthetjük a háztartásunkban használatos vegyi anyagok mennyiségét.

A fürdőszobában

Vízkőoldó helyett használhatunk ecetet, sót vagy citromot. Az ecet szaga elég erős, intenzív, csak nyitott ablaknál használjuk. Szelídebb megoldás citromlével és sóval eltávolítani a vízkövet.

WC illatosító helyett használjunk természetes illatot, mint amilyen a citromolaj és a levendula olaj. Az eukaliptusz fertőtlenítő hatású. Az ecet a vécékagyló és a csempe tisztítására is alkalmas, eltávolítja a szennyeződést és fertőtlenít.

Ha kézzel mosunk néhány ruhadarabot, háziszappant használhatunk. Nagyon jól tisztít, és nem vált aki allergiás reakciót a kéz bőrén. Ráadásként a ruhában sem marad káros anyag.

Gépi mosáshoz mosódiót ajánlanak a bio és öko szaküzletek. Aki kipróbálta már, az mind arról számol be, hogy van olyan jó, amint a gyári mosószerek.

Természetes kozmetikum a vízzel hígított citromlé, amelynek fehérítő hatása közismert. Nagyanyáink házi szappannal mosták a hajukat, majd ecetes vízzel öblítették ki, ennek eredménye a csillogó, egészséges haj lett. Érdemes kipróbálni.

A konyhában

Kiváló súrolószer a só! Tisztít, eltávolítja még az edény falára égett ételt, zsiradékot is. Az ecetet a konyhában is használhatjuk a mosogató és a csaptelep környékén található vízkő eltávolítására. Ha kisgyermek van a helyiségben, ne használjunk!

Lemosásra alkalmas a szódabikarbóna és víz keveréke. A szódabikarbóna semlegesíti a szagokat, így használhatjuk például a hűtő takarítására. Kiválóan kiszedi a konyharuhákból, az abroszokból és a szalvétákból a foltokat.

Fertőtlenítő felülettisztítók helyett elgendő az ecetes vízbe áztatott és alaposan kicsavart  törlőruha. A törlőruhákat időnként mossuk ki 90 °C-os programban mosószer nélkül, mivel sok baktérium és vírus csak ezen a hőmérsékleten pusztul el.

A szobában

Légfrissítőként a szobában is használjunk természetes anyagot. A szárított virágszirmok illata nem mérgező, a természetes illóolajok, mint a teafaolaj fertőtlenítő hatású. Szobanövénnyel is javíthatjuk a levegő minőségét, a zöldike, vagy más néven csokrosinda köztudottan nagyon sokat megköt a háztartások levegőjében található mérgező anyagokból.

A moly ellen ne mérgező rovarirtót tegyünk a szekrénybe, hanem olyan természetes ellenszerekkel próbálkozzunk, mint a levendula, amelynek illatát a molyok nem kedvelik. Egy másik tipp a vászonzacskóba kötött dohány- vagy diólevél, és az, ha időnként ecetes ruhával áttöröljük a szekrényeket, polcokat.

Az ablaktisztító szereket is elfelejthetjük. Lemosáshoz elég a forró víz, ezzel távolítsuk el a port az ablaktábláról és a keretről, majd tiszta, ecetes vízbe mártott törlőkendővel töröljük át. Tiszta, csillogó lesz ablakunk.
 

Minden nő egészséges kisbabát szeretne, és ő is egészséges szeretne lenni a kilenc hónap alatt. A tudatos családtervezés része, hogy a leendő kismama nőgyógyászati és belgyógyászati kivizsgáláson, szűréseken vegyen rész. Így csökkenthető babát és a mamát érő károsodások kockázata.

Babavárás előtti vizsgálatok: 1. rész

Ha elhatározta a pár, hogy előbb utóbb utódot szeretne, a leendő anyának legelőször az életmódját kell átgondolnia: van-e káros szenvedélye, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás vagy netán a kábítószer használata, még ha alkalmanként is. Mindhárom károsan befolyásolja a magzat fejődését, éppen az első 12 hétben, amikor a szervfejlődés folyamata zajlik.

Ezekről a dolgokról már a tervezés pillanatában le kell mondani, lehetőleg egy évvel a tervezett fogantatás előtt. Ez az idő arra is elegendő, hogy a leendő szülők helytelen táplálkozási szokásaikon, vagy stresszes életmódjukon változtassanak. Ne higgyük, hogy kizárólag az édesanya fizikai és lelki állapota befolyásolja a leendő gyermek egészségét.

A partner urológia vizsgálata is tanácsos, ezzel lehet ugyanis kiszűrni a prosztata betegségeket, amelyek nehezíthetik a fogamzást.

Nőgyógyászati vizsgálatok, szűrések

Az első nőgyógyászati vizsgálaton kikérdezi az orvos a leendő kismamát az eddig alkalmazott fogamzásgátló módszerekről, korábbi terhességekről, abortuszról, krónikus betegségeiről, a családban előforduló örökletes betegségekről, és arról, milyen fertőző gyermekbetegségeken esett át.

A nőgyógyászati - hüvelyi tapintásos vizsgálat -, a méh, petevezeték, petefészek állapotára ad választ. Ezt egészíti ki a mell vizsgálata, és szükség esetén ultrahang vizsgálat.

Rákszűrést a méhnyakcsatornából vett minta segítségével végeznek. A szexuális úton terjedő betegségek szűrése is így történik, mint a
Gonorrhoea, amely hüvelyi szülés közben fertőzi meg a babát,
Chlamydia, amely petevezeték elzáródást okozhat,
HPV, human papilloma vírus, amely a méhnyakrák kialakulásáért felelős,
HSV, a Herpes simplex virus, mellyel, ha az újszülött szülés során fertőződik az anyától, maradandó idegrendszeri károsodást szenvedhet.

Néhány betegség szűrése vérvizsgálattal történik. Ilyen a szifilisz: különösen veszélyes a fejlődő magzatra, mert ha megfertőződik, annak elhalásához vezethet; valamint a hepatitis B, fertőző májgyulladás kiszűrése.

Szintén vérvétellel állapítják meg, hogy a leendő anyuka átesett-e egy a magzatra veszélyes gyermekbetegségen. Ez a rubeola, más néven rózsahimlő, amely a terhesség korai szakaszában fejlődési rendellenességet okoz. Hazánkban 1989 óta oltanak rubeola ellen, ezt is tartalmazza az MMR oltás.

(Folytatjuk: 2. rész - Belgyógyászati és genetikai vizsgálatok)
 

Gyakran aggódnak azért a szülők, mert úgy találják, gyermekük félénk, visszahúzódó. Ha a szülő is zárkózott, a gyermek is ezt a mintát követi. Ha a szülők nyitottak, lazák, könnyen barátkoznak, csemetéjük legkisebb tartózkodását is gátlásosságnak vélik.

A félénkség elsősorban a gyermek alaptermészetétől függő tulajdonság. Türelemmel, szeretettel oldhatjuk a gátlásokat.

Hogy mennyire találja fel magát a kicsi az óvodában, játszótéren, vendégségben, általában idegenek társaságában, az az alaptermészetétől függ. Hiába akarunk egy csendes, szemlélődő típusú kisgyermekből állandóan szereplő, magabiztosan fellépő lurkót nevelni, nem fog sikerülni.

A félénk, gátlásos picit, de a nagyobbakat is, sokat kell dicsérni, mégpedig mindenért, amiért csak megérdemli. Soha ne alázzuk meg mások előtt, de négyszemközt sem, ne mondjunk rá negatív jelzőket. Találjunk ki számára olyan tevékenységeket, amelyekben a kreativitását tudja kamatoztatni. A visszahúzódó típusú kicsik nagyon szeretnek tevékenykedni.

Gyakori félelmek

Gyakran konkrét félelmei vannak egy apróságnak, ezért lesz félős. Fél a sötéttől, a haláltól, a szülei elvesztésétől. Ezek olyan problémák, amiket meg kell beszélni a kicsivel, az ő szintjén el kell magyarázni, hogyan működik az élet.

Soha ne ijesztgessük a kisgyermeket sem mumussal, sem azzal, hogy egyedül hagyjuk, hiszen az egyik legfőbb félelme éppen ez. Ha mindig érzi a szülei által nyújtott biztonságot, ha minduntalan biztosítjuk arról, hogy mennyire szeretjük, félelmei csökkennek, vagy akár el is múlnak. A simogatás, az ölelés, a testi kontaktus nagyon fontos, mert megerősíti a szavakkal kimondott megnyugtatást.

A félelmeit jó, ha kibeszéli magából, sokszor elég, ha csak hallgatunk, ne maradjon olyan gondolat benne, amit nem mondott ki, ami nyomasztja. Ezután következhetnek a megnyugtató szavak, ami soha ne legyen hazugság. Ha olyan dolgot mondunk, aminek az ellenkezőjével szembesül, megrendül a bizalma a szüleiben.

Félelem a társaságtól

Sok kisgyermek otthon felszabadult, magabiztos, akár hangos is, idegen helyen a szülők közelségét keresi, nem mer megszólalni, nem mer a többi kisgyermekkel játszani. A legrosszabb, amit ilyenkor tehetünk, az, ha ezzel viccelődünk és erőltetjük számára a társaságot.

Ne tegyünk megjegyzéseket, hogy gyáva, ne tuszkoljuk a többiek felé. Menjünk vele együtt, kapcsolódjunk be a játékba, egy idő után a mi csemeténk is játszani fog a többiekkel.

A félénk kisgyermek gyakran az óvodában is az óvó néni közelében érzi magát biztonságban. A pedagógus személyiségétől függ, hogyan kezeli ezt. Biztosan fog olyan hasonló természetű kicsit találni, akivel összehozza a mi gyermekünket.

Vigyük társaságba

Az ember alapvetően társas lény, ezért megkönnyítjük gyermekünk életét, ha felkészítjük az életre, megtanítjuk, hogyan találjon magának társakat, és ne féljen a nyilvánosságtól.

Vigyük családi, baráti társaságba, lehetőleg olyan helyre, ahol gyerekek vannak. Hívjunk mi is vendégeket. A vendéglátásnak nem kell feltétlenül sok pénzbe kerülnie ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát. A szülők mintája példa. Ha mi társaságkedvelők vagyunk, nagyobb az esély arra, hogy a gyermekünk is az lesz. Vigyük el a kicsit játszóházba, játszótérre, ahol hasonló korúakkal ismerkedhet.

Mit tegyünk, ha félénk a kicsi? Néhány gyakorlati tanács:

- Dicsérjük gyakran!
- Találjunk számára kreatív tevékenységeket!
- Vigyük társaságba!
- Tevékenykedjünk otthon közösen, közben beszélgessünk vele
- Mi is legyünk nyitottak, barátságosak!
- Kapjon otthon apró állandó feladatokat, növekszik tőlük az önbizalma!
- Soha ne illessük negatív jelzőkkel!
- Soha ne alázzuk meg!
- Adjunk időt arra, hogy feloldódjon!
- Szerepjátékokkal erősítsük kommunikációs képességeit!
 

A játszótér nagy élmény a kisgyermeknek, némi kikapcsolódás a szülőnek. Azoknak a kicsiknek, akik nem járnak bölcsődébe, fontos helyszín. A játszótéren ismerkedhetnek a közösséggel a gyerekek, és megtanulhatják az alkalmazkodás és együttműködés alapvető szabályait.

Játszótér mellett elmenni kisgyermekkel, mindig "kockázatos". Legyen nálunk akárhány bevásárlószatyor, a melegben feleslegessé váló ruhadarabok, a gyerekek már messziről felfedezik útközben a játszóteret, és rendületlenül elindulnak felé, mi pedig igyekszünk tartani az iramot.

Ahogy a hőmérséklet emelkedik, a napsütéses órák száma nő, egyre több időt tölthetünk csemeténkkel a szabadban. Tavasszal a játszótéren együtt figyelhetjük, ahogy kizöldül a természet, előbújnak a rovarok. Felhívhatjuk a gyermekünk figyelmét az énekesmadarakra, rigók például minden városban élnek. Kereshetünk madárfészket, madárcsaládokat, guggolhatunk, figyelve, hogyan másznak a csigák, és megmenthetjük a járdára tévedt katicabogarakat.

Rendszeresen menjünk ki a levegőre

Legjobb, ha két-háromnaponta eleve beiktatunk egy kis játszótéri programot, amire számíthat a kicsi.

Játszótérre menni lehet délelőtt, tízórai és ebéd között, vagy a délutáni alvás után. Érdemes alaposan felkészülni ezekre az alkalmakra. Először is olyan öltözékre lesz szükség, amiben csemeténk szabadon csúszhat-mászhat. Mivel tavasszal változékony az időjárás, nem árt esőkabátot magunkkal vinni, vagy eleve vízhatlan dzsekit és olyan cipőt adni a kicsire, amely nem ázik át könnyen.

Pakoljunk bőven kéztörlőt, zsebkendőt, gyermek számára is használható kézfertőtlenítőt. Legyen nálunk feltétlenül innivaló, uzsonna vagy egy kis harapnivaló, némi váltóruha, ha valami baleset éri azt, amiben elindultunk. A legfontosabbak azonban a játékok: a lapát, a vödör, a homokozó forma, esetleg labda, bicikli.

Együtt készülődünk

Jó, ha a kisgyermek maga teszi a táskába, hátizsákba a játékokat, így hozzászokhat egy kis önállósághoz, bár valószínűleg sokkal többre mondja majd azt, hogy kell neki, mint amennyivel valóban játszani is tud.

Érdemes kitapasztalnunk, melyik az a játszótér, amelyik minden szempontból megfelel: tiszta, nem oda viszik le a környékbeli kutya- és macskatulajdonosok egészségügyi sétára az állataikat, körül van kerítve, van árnyékos és napsütötte rész egyaránt, le lehet ülni padokra, zömében a csemeténkkel nagyjából azonos korú gyermekekkel járnak oda a szüleik. Ha megszokott helyre megyünk, egy idő után a kicsi már messziről figyeli, ki van ott az ismerős gyerekek közül.

Igazi társasági esemény játszótérre menni

Nagyon fontosak ezek az alkalmak az otthon lévő kisgyermek számára, aki szinte az egész napot az édesanyjával tölti. Amelyik gyermek nem jár bölcsődébe, itt találkozhat idegen gyerekekkel. Kialakulhatnak barátságok, megtanulnak együtt játszani. Kölcsönadják egymásnak a szitát, a lapátot, együtt építenek valamit a homokozóba. Az ügyesebbek még a labdát is megpróbálják egymásnak gurítani, néha sorban állnak a hintánál, és ideális körülmények között türelmesen kivárják, míg sorra kerülnek.

Hasonló korú anyukákkal találkozhatunk mi is, és kicserélhetjük tapasztalatainkat a gyermekneveléssel kapcsolatban. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy fél szemmel mindig figyeljük gyermekünket. A baj pillanatok alatt megtörténhet, elég csak egy percre önfeledten belefeledkezni egy beszélgetésbe, gyermekünk kiballaghat ezalatt a játszótérről, mert számára valami érdekeset vélt felfedezni.

Folyamatosan legyünk kéznél, maradjunk közel gyermekükhöz, hogy mindig számíthasson a segítségünkre. Leülhetünk a homokozó szélére, még hálás is lesz érte, és valószínűleg mi is kapunk a féltett játékok közül, hogy legyen mivel játszani…

Ezek az alkalmak arra is jók, hogy gyermekünk megtanulja, kölcsön is lehet adni a játékokat. Csak aztán hazafelé sikerüljön megtalálni őket a sok hasonló között!