Átlagos esetben ebben az időszakban már érzékelhetőek a terhesség mindenki által ismert jelei: elmarad a havi vérzés, a mellek feszülnek, megnőnek, megkezdődnek a reggeli rosszullétek, hányinger és hányás jelentkezhet; ólmos fáradtság, gyakori vizelési inger, és a klasszikus hangulatingadozás.
A második hónap az ötödik és nyolcadik hét közötti időszak. Ilyenkor érdemes recept nélkül kapható terhességi tesztet beszerezni, mert már kimutatják a terhességet.
Rendkívüli ólmos fáradtság törhet ránk, szinte bárhol képesek vagyunk elaludni, ha békén hagynak két percet.
Sokan már a megtermékenyülés utáni napokban szenvednek a hányinger, szédülés, reggeli rosszullétek jelentkezésétől, míg mások nem tapasztalják csak a későbbi terhességben. Azonban a legtöbb kismama a második hónaptól kezdve szenved a terhesség nem éppen legkellemesebb tüneteitől. Az eddig szívesen fogyasztott ételek hirtelen undort keltenek, amire eddig rá se bírt nézni, azt most elemi erővel kívánja a legváratlanabb pillantokban, akár éjjel is.
Egyre érzékenyebben reagálnak a szagokra, sokan a megszokott tusfürdő, sampon illatát sem képesek ilyenkor elviselni. Megjelenik a fémes íz érzése a szájban, fokozódhat a nyáltermelődés ebben az időszakban, illetve az orr váladékozása sem ritka. A megváltozott emésztés okozhat kellemetlenségeket; a hüvelyi váladék mennyiségének megnövekedése is gyakori probléma.
Egy másik változás, amit érzékelhető a kismamáknál, körülbelül a hatodik hét tájékán: a tejtermelést serkentő hormonok működésének hatására, a mellek megduzzadnak, feszessé és érzékennyé válnak. A mellbimbó jobban kiemelkedhet, körülötte a barnás rész, az areola sötétebbé válik, és a mell fokozódó vérellátása következtében közvetlenül a bőr alatt kék ereket is észlelhetünk.
Lassan célszerű megejteni az első látogatást a terhesgondozáson, ahol felmérik a kismama általános egészségi állapotát, lelkiállapotát (ha van rá mód, olyan orvost érdemes keresni, aki erre is odafigyel). Nyomon követik a gyermek egészségét, megpróbálják kiszűrni a komplikációkat, kezelik a fellépő, kellemetlen, de a gyermekre nem veszélyes panaszokat (pl. visszér, aranyér, gyomorégés).
A terhesgondozáson kikérdezik a saját és a partner kórtörténetéről – célszerű erre otthon már felkészülni, és több generációra visszamenőleg feltérképezni. Az orvos megvizsgálja a kismamát, a méh helyzetéből és méretéből pontosabb információt kap a terhesség koráról. Kenetmintát vesz, ami az esetleges fertőzések, illetve a daganatos betegségek szűrése miatt lényeges. Megtörténik az első testsúly- és vérnyomás-ellenőrzés, valamint elvégzik a mellrák-szűrés is.
A nőgyógyász beutalót ad további fizikális vizsgálatokra: vérvétel, vizeletvizsgálat, vércsoport és RH-faktor-vizsgálat (ha Rh-negatív, akkor a partnerünket is ellenőrzik).
A terhesgondozáson találkozunk választott orvosunkkal, az ultrahangos orvossal, szülésznővel, de Magyarországon kötelező elmenni a háziorvoshoz, EKG-ra, fogorvoshoz.
A gyermek ebben az időszakban kb. 1,25 – 20 mm között van. A gömbölyű sejtlabda elkezd megnyúlni, már megkülönböztethető a fej és a farok, megindul a központi idegrendszer kialakulása, az agy és a gerincvelő. A fej két oldalán kivehetőek a szemek és a fülek nyomai, fejlődésnek indulnak a szív falai.
A gyermek nagyon gyorsan növekszik, a hatodik héten a szíve már magától ver, valamint megkezdődik fejének formálódása. Hatodik hetesen a gyermeknek már saját keringési rendszere van, fejlődésnek indul az emésztőrendszer, a hasüreg, a mellkas és a hátgerinc, valamint tovább fejlődik a vese, máj, bezárul az agyat és a gerincvelőt alkotó velőcső.
A hetedik héten már van kezdetleges keze és lába, kialakul a szív jobb és bal kamrája, és percenként 150-et ver. A máj, vese, belek és belső nemi szervek fejlődése szinte teljesen befejeződött.
A nyolcadik héten a babának már van nyelve és orrlyukai, ekkor alakul ki a szem és a belső fül, ami az egyensúly szempontjából fontos. Most indul be a csontosodás folyamata, ami felváltja a porcokat. Elkezd mozgolódni, de ezt a kismama számára még nem érzékelhető.