Nyáron kellemes és egészséges dolog mezítláb lenni, ám előfordulnak olyan esetek, amikor jobb, ha cipő, szandál vagy papucs van a kicsik lábán.
Ortopéd szakemberek, gyógytornászok és gyakorló szülők is egyetértenek abban, hogy van, amikor a gyerekeknek jobb mezítláb lenni. Így nyáron a strand homokján vagy füvén felesleges lehet a cipő.
Ha olyan parkban járunk, ahol gondozott a gyep, és ahová nem piszkítanak háziállatok, vagy nem kell attól félni, hogy üvegtörmelékek, rozsdás szögek lehetnek a fűben, szaladgálhatnak a kicsik szandál nélkül is. Otthon a parkettán, szőnyegen is kellemesebb papucs nélkül lenni.
Előfordul viszont, hogy olyan helyen van a gyerek, ahol muszáj, vagy sokkal jobb cipőt, szandált vagy papucsot viselni, egészsége és épsége érdekében. Összegyűjtöttünk hét olyan szitut, amikor ne legyen mezítláb a kicsi.
1. Strandok és fürdők mosdói, öltözői, folyosói. A kövezeten bizony sok a szennyeződés, baktériumok, vírusok, gombák tenyészhetnek. Ne tegyük ki a gyermekünket fertőzésveszélynek, viseljen ilyenkor otthon könnyen tisztítható, fertőtlenítő kendővel letörölhető gumipapucsot.
2. Ismeretlen tengerek. Ahol még nem jártunk, ahol még nem tapasztaltuk ki, milyen a víz flórája és faunája, ott szerencsésebb a tengeri fürdőzéshez alkalmas könnyű, hálós vízi cipők használata. Ha kőre, kavicsra lépne a kicsi, vagy olyan különböző állatokra, ebben a cipőcskében semmi nem fogja felsérteni vagy megcsípni a talpát.
3. Hideg kő, beton a házban, pincében, kamrában, nyaralóban. A felfázástól óv, ha a hidegburkolaton szandiban vagy papucsban van a gyerkőc. Lányoknál és fiúknál is fontos, ugyanis a későbbi termékenységüket veszélyezteti a gyakori felfázás és később az erre való hajlam.
4. Vizes fű, gyep locsolás után. Szintén a felfázás jelenti a veszélyt, nem az, hogy esetleg piszkos lesz a lábuk. Valljuk be, kinek a lába nem volt még egyszer sem piszkos gyermekkorában? A felfázáson túl a csúszásveszély az, ami miatt egyáltalán nem ajánljuk, hogy a frissen locsolt, vagy esőtől áztatott füvön rohangáljanak, hancúrozzanak mezítláb a gyerekek.
5. Felforrósodott aszfalt, beton, köves út, járda. Első pillantásra jó ötletnek tűnik, ha gyermekünk a meleg kövön szeretne mezítláb jönni velünk a nyaralótól a strandig, ám csúnyán összeégetheti a lábacskáját például a naptól forró aszfalt. Akármennyire ellenkezik csemeténk, adjunk rá papucsot vagy szandált. (Segíteni szokott ilyenkor az „akkor kicsim, el sem indulunk, ha nem veszed fel” stratégia.) Néha sajnos látni lehet, amint a felnőttek kényelmes papucsban masíroznak, mellettük a gyerek pedig kapkodja a kis lábait a meleg betonon...
6. Bármilyen járda, bármelyik városban. Két okból sem kívánatos mezítláb járatni gyerekeket a városok járdáin. Az egyik, hogy kemény és sík felületről van szó, márpedig amikor már stabilan áll és járni tud a kicsi (két-három éves korától), a változatos domborzatú, hepehupás, nem kőkemény felület az, amelyen kifejezetten jó járni, vagyis a tóparti, tengerparti betonon, fűben, nagyobb, víz által simává kopott kavicsokon és köveken. Az egyenes felület hosszú távon kifejezetten rosszat tesz az ízületeknek és a talpnak.
A másik ok a sok szennyeződés, amely a városok járdáin mind megtalálható. Mi magunk sem szívesen lennénk mezítláb, ha tudjuk, hogy éjszaka odapisiltek a járdára, ott végzik dolgukat mások háziállatai, vagy nemrégen ott ömlött ki egy kis vegyszer.
7. Kiránduláskor az erdőben, ligetben, arborétumokban. Nemcsak attól tarthatunk, hogy korhadt faágakra, mások által elhajított szemétre lép csemeténk. Különböző rovarok élnek a talajon, van, amelyikük nem veszi jó néven, ha az élőhelyén taposunk, és erre csípéssel válaszol. Kígyók is előfordulhatnak az erdőben. Bár hazánkban nagyon ritka a mérges kígyó, azért nem árt vigyázni. A kullancsok is előszeretettel tanyáznak a fűben. Erdei vagy arborétumokban tett séták alkalmával éppen ezért zoknit és zárt cipőt érdemes viselniük a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt.
Szegedi Éva
