Tényleg szégyen az, ha egy anyuka vagy apuka bébiszittert fogad a gyerek(ek) mellé amíg ő szabadidős programot csinál vagy az ügyeit intézi?

Hosszú évek óta folyik a vita pro és kontra arról, hogy lehet-e egy szülőnek, különösen egy anyának bébiszittert fogadni a gyerek mellé, mondjuk azért, mert szeretne egyedül vagy a párjával kettesben eltölteni egy kis időt. Az újdonsült szülőknek, elsősorban az anyának mindenki kéretlenül tanácsokat osztogat, hiszen a gyermeknevelés olyan téma, amiről sokan azt gondolják, hogy ők ért hozzá a legjobban.

Akad, aki már azt is szóvá teszi, ha a szülők ottalvós buliba engedik el a gyereküket annak kis barátjához, barátnőjéhez, a bébiszitter pedig egyenesen szálka a szemükben: azt gondolják, hogy az ilyen anya és apa rossz, felelőtlen. Van, akinek meggyőződése, hogy csak az az egészséges gyermek-szülő kapcsolat, ha a kicsik az óvodai, iskolai órákat leszámítva folyamatosan a szülőkkel vannak.

A bébiszitterrel kapcsolatos ellenérzések

Komoly szervezést igényel, ha valaki mindennek és mindenkinek meg akar felelni, mert a gyermeknek mégis – persze ideális esetben, bizonyos keretek között – az a legjobb, amit a szülei nyújtani tudnak számára.

A legnehezebb a megfelelő egyensúlyt megtalálni: hogy egy anyának vagy apának legyen ideje a gyermekére (aki nélküle nem képes létezni), legyen ideje önmagára, a társára, a tágabb családjára, a többi gyermekére, a munkájára, a házimunkára stb.

A kisebb településeken talán még most sem annyira elfogadott az, ha egy kisgyermekes szülő (jellemzően az anya) bébiszittert keres (és erre nem is biztos, hogy van egyáltalán lehetőség a környéken). Megszólhatják, hogy "nem képes foglalkozni a babájával", illetve azt tartják helyesnek, ha az anya éveken keresztül nem megy sehova, hiszen a baba mellett a helye. Az már jóval elfogadottabb, ha a gyerekre a nagyszülők, más családtagok vigyáznak átmenetileg (bár azt is van, aki úgy értékeli, hogy a szülő "lepasszolja" a gyereket, mert "felelőtlen,és nem képes foglalkozni vele".

A kicsikkel való napi huszonnégy órás együttlét azonban tud nagyon fárasztó is lenni; sok, addig aktívan dolgozó anya depresszióssá válik, mert úgy érzi, semmi mást nem csinálhat a gyereknevelésen kívül.

Káros-e a gyerek számára a bébiszitter?

A gyermek lelki egészsége szempontjából igen fontos, hogy az anyja (és apja) is kiegyensúlyozott legyen, éppen ezért fontos, hogy olyasmit is csináljon, egyedül vagy a társával, amivel pihen, kikapcsolódik, erőt gyűjt.

Még ma is társadalmi elvárás, hogy egy nő mindent, önmagát is áldozza fel a gyermekéért. Ez leginkább akkor nyilvánvaló, amikor más anyuka felháborodik azon, amikor kifejtjük neki, hogy nekünk szükségünk van időre magunk számára is.

Ne hagyjuk, hogy a mások véleménye befolyásoljon bennünket a gyermeknevelésben! Elsősorban nekünk kell tudni, mi az, amit bírunk, és mi az, amit nem.

Van akinek megadatik az, hogy a nagyszülőhöz vigye néhány órára a gyermekét, hogy vigyázzanak rá, míg az egyéb teendőit elvégzi. Ez elfogadott dolog.

Sajnos azonban sok kisgyermekes család esetében nincs lehetőség erre, mert vagy a nagyszülők is dolgoznak, vagy másik településen (esetleg más országban) laknak, vagy már nem élnek. Márpedig szükséges a segítség. Ilyenkor, megbízható rokonok, családtagok segítsége nélkül a bébiszitter a megoldás.

Fontos, hogy alkalmanként odaadjuk másnak, egy megbízható embernek a gyermekünket, akinél biztonságban tudhatjuk. Kell ez a gyermeknek is, de az anyának talán még jobban.
A legtöbb szakember szerint kell néha egy kicsit kikapcsolódás, feltöltődés, mert akkor kap a gyermekünk újra "rágható" szülőket.

Aki bébiszittert keres, sokszor kényszerből teszi

A mai bizonytalan világban, ahol az egykeresős modell nem tud működni, az anyáknak gyakran hamar vissza kell térniük a munkába, vagy állás, biztos munkahely híján valamilyen vállalkozást indítaniuk kényszermegoldásból, és nem azért, mert nem akarnak a gyermekükkel otthon lenni.

Tehát dolgoznak, de sajnos sokan, azt tapasztalják, hogy nehéz bölcsődét találni.

Ha nem talál a szülő bölcsődét, ha nincs a közelben egy nagymama, nagypapa, aki elvállalná a gyerekfelügyeletet, és egyáltalán nincs senki, aki nap közben vigyázna a gyermekre, amikor az ügyeit intézi az anya, akkor érdemes bébiszittert keresni. Ha nincsen senki a családban, aki egy-egy délután, este vigyázna a kicsire, amíg a szülő sportolni, szórakozni, a barátaival találkozni, érdemes megfelelő, megbízható, leinformálható bébiszittert keresni.

Tehát egyáltalán nem rossz szülő az, aki bébiszittert keres, hanem nagyon is gondoskodó.