A megfelelő táplálkozás mellett a csecsemőknek és kisgyermekeknek rendszeresen friss levegőre, napfényre van szüksége. A napfény hatására képződik szervezetükben a D vitamin, ami a csontok egészséges fejlődéséhez szükséges. Maga a fény is jótékonyan befolyásolja a növekedést; emellett az infravörös sugaraknak gyógyító hatásuk is van.
A légmozgás és hőmérsékletingadozás stimulálja a bőrt, és az egész szervezet működésére hatással van. Azok a kicsik, akik eleget vannak friss levegőn, ritkábban betegszenek meg, könnyebben legyűrik a betegségeket. A szabadban eltöltött idő után hamarabb alszanak el.
Több inger éri a gyermekeket a szabadban, mint a négy fal között, személyiségük színesebb lesz az élmények hatására. Már a csecsemők is találnak maguknak látnivalót séta közben. Nézegetik a fákat, a levelek mozgását, a madarakat, az utcán járó embereket. A tipegők azonnal felfedezik a járdán vagy a fűben mászó bogarakat, ha elegendő időt adunk nekik, hogy mindenre rácsodálkozzanak.
Az első levegőztetések
Az újszülötteknek nyugalomra és állandóságra van szükségük. A nappalok és éjszakák sokszor még összefolynak, pihenésre van szükségük. Egyenletes hőmérsékletre van szükségük, nem elég fejlettek még az erős ingerekre, mint a napfény, a szél, az utcai erős zaj. Az első hetekben ezért még ne vigyük ki őket a szabadba.
Tavaszi, nyári hónapokban hamarabb jön el ez az időszak, különösen, ha a kinti hőmérséklet hasonló ahhoz, ami a lakásban van. Ilyenkor szélvédett, árnyékos helyen megkezdhetjük a levegőztetést. Fontos a fokozatosság, első nap még csak negyed órát legyen kint a kicsi, de naponta növelhetjük – apránként! – a kint töltött időt.
Ha a kicsi sír, amikor kivisszük, keressük meg a felháborodása okát. Lehet, hogy melege van, vagy fázik, vagy a szél fúj, és azt tartja kellemetlennek, vagy az erős fény zavarja. Teremtsük meg számára az ideális körülményeket, és akkor nagyon jókat fog aludni a szabad levegőn.
A friss levegő a lakásban is fontos. Szellőztessünk gyakran és rövid ideig. Ha más családtag tud vigyázni a babára, akkor vigyük ki a szobából szellőztetéskor. Nyári hónapokban résnyire nyitott ablak is biztosítja a levegőcserét.
Soha ne hagyjuk egyedül a csecsemőt a babakocsiban, ha alszik. Rásüthet a nap, rászállhat egy rovar, vagy egyszerűen csak nem halljuk, ha felébredt és sír. A kismamák gyakran sétával kötik össze a levegőztetést. Ilyenkor nem tanácsos úgy fordítani a kocsit, hogy ne lássuk a picit. Ha velünk szemben vannak, ugyanannyit látnak a világból, és még ráadásul a biztonságot nyújtó személy is csak egy karnyújtásnyira van tőlük. Mi pedig azonnal közbe tudunk lépni, ha baj van.
Ha már tud járni
Ha már önállóan jár a kicsi, a levegőztetés játszótéri program, séta, vagy otthoni időtöltés lehet a kertben. Több órát is eltölthet a szabadban, de arra ügyeljünk, hogy nyáron az erős napsütéses órákban, délelőtt tizenegy óra és délután négy óra között ne legyenek kint. Késő tavasszal a reggeli és a késő délutáni hűvös órákat, valamint az erős napsütés miatt a déli órákat kell kerülni.
A sétához, szabadtéri programhoz olyan ruhát adjunk a gyerekre, amiben könnyen mozog. Figyeljük séta közben az arcszínét. Ha sápadt, lehet, hogy fázik, ha túlságosan kipirult, melege van. Ezért különösen tavasszal nagy jelentősége van a réteges öltöztetésnek.
A két-hároméves kisgyermek nagyon sok csodálni valót talál útközben. Ne sürgessük, hagyjuk a saját tempójukban megtenni azt az utat, amit mi babakocsival öt perc alatt megtennénk. Neki lehet, hogy negyed órára lesz szüksége. Hamar el is fárad, babakocsi nélkül a két-három évesekkel nem szabad hosszabb útra indulni.
Fotó: Illusztráció/Unslpash