A játszótér nagy élmény a kisgyermeknek, némi kikapcsolódás a szülőnek. Azoknak a kicsiknek, akik nem járnak bölcsődébe, fontos helyszín. A játszótéren ismerkedhetnek a közösséggel a gyerekek, és megtanulhatják az alkalmazkodás és együttműködés alapvető szabályait.

Játszótér mellett elmenni kisgyermekkel, mindig "kockázatos". Legyen nálunk akárhány bevásárlószatyor, a melegben feleslegessé váló ruhadarabok, a gyerekek már messziről felfedezik útközben a játszóteret, és rendületlenül elindulnak felé, mi pedig igyekszünk tartani az iramot.

Ahogy a hőmérséklet emelkedik, a napsütéses órák száma nő, egyre több időt tölthetünk csemeténkkel a szabadban. Tavasszal a játszótéren együtt figyelhetjük, ahogy kizöldül a természet, előbújnak a rovarok. Felhívhatjuk a gyermekünk figyelmét az énekesmadarakra, rigók például minden városban élnek. Kereshetünk madárfészket, madárcsaládokat, guggolhatunk, figyelve, hogyan másznak a csigák, és megmenthetjük a járdára tévedt katicabogarakat.

Rendszeresen menjünk ki a levegőre

Legjobb, ha két-háromnaponta eleve beiktatunk egy kis játszótéri programot, amire számíthat a kicsi.

Játszótérre menni lehet délelőtt, tízórai és ebéd között, vagy a délutáni alvás után. Érdemes alaposan felkészülni ezekre az alkalmakra. Először is olyan öltözékre lesz szükség, amiben csemeténk szabadon csúszhat-mászhat. Mivel tavasszal változékony az időjárás, nem árt esőkabátot magunkkal vinni, vagy eleve vízhatlan dzsekit és olyan cipőt adni a kicsire, amely nem ázik át könnyen.

Pakoljunk bőven kéztörlőt, zsebkendőt, gyermek számára is használható kézfertőtlenítőt. Legyen nálunk feltétlenül innivaló, uzsonna vagy egy kis harapnivaló, némi váltóruha, ha valami baleset éri azt, amiben elindultunk. A legfontosabbak azonban a játékok: a lapát, a vödör, a homokozó forma, esetleg labda, bicikli.

Együtt készülődünk

Jó, ha a kisgyermek maga teszi a táskába, hátizsákba a játékokat, így hozzászokhat egy kis önállósághoz, bár valószínűleg sokkal többre mondja majd azt, hogy kell neki, mint amennyivel valóban játszani is tud.

Érdemes kitapasztalnunk, melyik az a játszótér, amelyik minden szempontból megfelel: tiszta, nem oda viszik le a környékbeli kutya- és macskatulajdonosok egészségügyi sétára az állataikat, körül van kerítve, van árnyékos és napsütötte rész egyaránt, le lehet ülni padokra, zömében a csemeténkkel nagyjából azonos korú gyermekekkel járnak oda a szüleik. Ha megszokott helyre megyünk, egy idő után a kicsi már messziről figyeli, ki van ott az ismerős gyerekek közül.

Igazi társasági esemény játszótérre menni

Nagyon fontosak ezek az alkalmak az otthon lévő kisgyermek számára, aki szinte az egész napot az édesanyjával tölti. Amelyik gyermek nem jár bölcsődébe, itt találkozhat idegen gyerekekkel. Kialakulhatnak barátságok, megtanulnak együtt játszani. Kölcsönadják egymásnak a szitát, a lapátot, együtt építenek valamit a homokozóba. Az ügyesebbek még a labdát is megpróbálják egymásnak gurítani, néha sorban állnak a hintánál, és ideális körülmények között türelmesen kivárják, míg sorra kerülnek.

Hasonló korú anyukákkal találkozhatunk mi is, és kicserélhetjük tapasztalatainkat a gyermekneveléssel kapcsolatban. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy fél szemmel mindig figyeljük gyermekünket. A baj pillanatok alatt megtörténhet, elég csak egy percre önfeledten belefeledkezni egy beszélgetésbe, gyermekünk kiballaghat ezalatt a játszótérről, mert számára valami érdekeset vélt felfedezni.

Folyamatosan legyünk kéznél, maradjunk közel gyermekükhöz, hogy mindig számíthasson a segítségünkre. Leülhetünk a homokozó szélére, még hálás is lesz érte, és valószínűleg mi is kapunk a féltett játékok közül, hogy legyen mivel játszani…

Ezek az alkalmak arra is jók, hogy gyermekünk megtanulja, kölcsön is lehet adni a játékokat. Csak aztán hazafelé sikerüljön megtalálni őket a sok hasonló között!