Az elmúlt hetek időjárása nem mindig kedvezett a szabadtéri programoknak. Olyan jó néha bekuckózni az egész családnak, egy szombat-vasárnap délelőtt a tévé elé, és együtt megnézni egy jó filmet.
Nem mindegy ugyanakkor, hogy mit nézünk, illetve nézetünk meg a csemetékkel. Szerencsére sok játékfilm készült a hetvenes-nyolcvanas években, amelyeket már az óvodás korúak is szívesen megnéznek. Az akkor készült ifjúsági filmek közül néhány még ma is újabb és újabb nemzedékeket szórakoztat. Nagy erénye az alább felidézett filmeknek, hogy úgy szórakoztatnak, hogy durvaság, kegyetlenkedés nem szerepel bennük.
Bár régen készültek a filmek, mesejátékok, a gyerekek mégis képesek azonosulni a főhősökkel, hiszen a legtöbb produkció ugyanolyan hétköznapi környezetben játszódik, amiben ők is élnek. A párbeszédek, helyzetek hasonlóak az általuk is megélt mindennapi történésekkel, ez megkönnyíti az élmények feldolgozását.
Néhány a kedvenceim közül:
Égig érő fű
Egy budapesti belvárosi körfolyosós ház udvarán egyedül játszik egy kisfiú. Általa ismerjük meg a többi lakót, többek között egy kislányt, Poldi nénit, a fiatalokat az emeletről, és Poldi bácsit, a parkőrt, aki legnagyobb szomorúságára nyugdíjba vonul. Már előre hiányzik neki a zöld gyep, mert az udvar bizony kövezett. A kisfiú a kislány segítségével nagyszabású tervet készül végrehajtani: befüvesíteni az udvart.
Keménykalap és krumpliorr
Állatkert, cirkusz, mandulamûtét, lopás, nyomozás, fagylaltos kocsi: igazi nyári sztori, amelyben gyerekek derítik ki, hová tûntek az állatok, és ők akadályozzák meg, hogy még nagyobb baj történjen. A ’73-ban forgatott film eredetileg négy részes, és a közszolgálati adókon időnként ismételni szokták.
Bors néni
Kicsit kilóg a sorból az 1981-ben Novák János által készített Bors néni, mesejáték. Nemes Nagy Ágnes megzenésített verseire felfűzött történet Laciról, akivel különös kalandok esnek meg, de mindig talál segítséget, hol Bors nénit, hol a mesejáték felvételén résztvevő gyerekek személyében.
A kisfiú meg az oroszlánok
Lázár Ervin kedves kis meseregényéből készült 1977-ben az egy órás gyermekfilm. A főszereplő kisfiú, Peti, egy kiöregedett cirkuszi oroszlánt rejteget a szülei elől. Bruckner Szigfrid, az oroszlán, nagyon szomorú, mert a párja, Szilvia még mindig a cirkuszban lép fel, pedig már öreg és fáradt. Elhatározzák, hogy kiszabadítják Szilviát.
Gyere haza, Mikkamakka!
Lázár Ervin másik meséjét 1983-ban dolgozták át mesejátékká, nagy sikerrel. Az "elárvult" erdőlakók: Vacskamati, Aromó, Ló Szerafin és társaik megrémülnek a pomogácsok támadásától, amivel Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon ijeszgeti őket. Végül Mikkamakka megérkezésével fény derül a csalásra. Érdemes megnézni a színdarab változatát is a mesének, remek kikapcsolódás kicsinek, nagynak.
Folytatva a sort, de a teljesség igénye nélkül, néhány cím a régi filmek közül:
- Hahó, Öcsi!
- Hahó, a tenger!
- Eltüsszentett birodalom
- Tündér Lala
- A király új ruhája
- Gyermekrablás a Palánk utcában
- Utánam, srácok!
- Három szabólegények
- Szeleburdi család
- Elek király, a székláb
- Pszt!
- Mátyás király juhásza
- Az ördög három aranyhajszála
- Jégapó
- Buci királyfi
- Szegény Dzsoni és Árnika
- A három jószívû rabló
- Barackvirág
- Tessék engem elrabolni!
Forrás: Szegedi Éva: Öt régi sikeres gyerekfilm
S.A.