Ha az apa és fiúgyermek között minden rendben van, akkor jól érzik magukat egymás társaságában, a kisgyermek mindent meg mer kérdezni, az apa pedig őszinte, türelmes és tapintatos.

A jó kapcsolat kialakítása már születés után elkezdődik. Az apa beszélgessen sokat a kicsivel, figyeljen rá, ha ő mesél valamit. A közös férfias tevékenységek, mint a barkácsolás, fiús játékok, sport erősítik a jó viszonyt.

Az újszülött természetszerűen az anyjához kötődik erősebben. Ő táplálja, gondozza, vele tölti a nap nagy részét. Az apa már ebben az időszakban is „dolgozhat” a jó kapcsolat kialakításán. A közös fürdetések, egy-egy etetés átvállalása, tisztába tevés, öltöztetés, sétáltatás mind-mind közelebb hozza őket egymáshoz. Ha sírására az apja is a karjába veszi, a kicsi megtanulja, hogy nem csak egy szülőre számíthat, hanem mindkettőjükre.

A serdülőkori rossz apa-fiú viszony gyökerei a kisgyermekkorba nyúlnak vissza. Nem elég akkor elkezdeni a gyerekkel való foglalkozást, amikor már beszélni és járni tud, vagy amikor már magunkkal lehet mindenhova vinni. A törődés, a gondoskodás, a játék, az együtt töltött sok-sok idő meghozza gyümölcsét, és valószínűleg kevesebb nevelési probléma lesz a gyermekkel iskolás korban, később pedig nem távolodik el a fiúgyermek az apjától.

Egyes apák hajlamosak megalázni fiúgyermeküket, akár mások előtt is. Ezek a megaláztatások, szidalmazások, a lekicsinylő szavak olyan mély sebet ejtenek a gyermek lelkében, hogy egy életen át akadályai lehetnek a bizalomnak és a szeretetteljes apa-fiú kapcsolat kialakulásának.

Segítsünk együtt anyának!

Az apa mintát is nyújt a fiának a férfias viselkedésre. A nők iránti tiszteletet például elsődlegesen a családban tanulja meg. Ha azt látja, hogy apja udvarias, netán lovagias az anyjával, ezt tekinti majd mintának a kisfiú is.

Sokszor az apa a saját rossz tapasztalatait, az otthonról hozott rossz példákat követi, és a gyermeknevelést és a házi munkát teljes egészében az anyára hárítja. A tudatos apák igyekeznek szakítani ezzel a negatív családi örökséggel, és többet foglalkoznak gyermekükkel, mint amennyit esetleg velük törődtek. Amennyire idejük engedi, ők is részt vesznek a házi munkában. A „segítsünk együtt anyunak” vagy „szerezzünk meglepetést anyának” játék ráadásul a kettőjük, apa és fia egymáshoz tartozását is erősíti.

Játék, sport, barkácsolás

Vannak tipikusan olyan játékok, amelyeket apák és fiaik együtt játszhatnak. Ilyenek a labdajátékok, úszás, kerékpározás, építő játékok.

A kisfiúk nagyon szeretik nézni, ahogyan a férfiak otthon tevékenykednek, hogy aztán ők is úgy tegyenek, mintha fúrnának-faragnának játékaikkal. Ha nem veszélyes a kicsi számára a munka közelében lenni, nézheti apját, ahogyan dolgozik. Segíthet is, esetleg egy-egy olyan szerszámot, amivel nem tud magában kárt tenni, adogathat az apjának.

Az ilyen igazi munka után játszhatnak együtt, ahol a kicsi szerel a játékaival, az apuka pedig segít neki.

Esti beszélgetések, mese

A kicsiknek jár az esti mese, és nem törvényszerű, hogy csak az anya mesélhet. Akármilyen fáradt a családfő az egész napi munka után, szakítson egy kis időt a meseolvasásra. Akár úgy is, ha a hét bizonyos napján ő a felelős a mesélésért.

Meseolvasás után nagyon szeretnek a gyerekek még egy kicsit beszélgetni. Ilyenkor elmondhatják, mi történt velük napközben otthon, a bölcsiben vagy az oviban. Ezek a meghitt beszélgetések - akár villanyoltás után -, alapjai lesznek annak, hogy a kisfiú később, iskolás vagy serdülőkorban is bizalommal forduljon apjához, ha valamit csakis vele akar megbeszélni.