Sok szülő fél, mi lesz, ha megérkezik a második, harmadik gyermek. Vajon hogyan dolgozza fel az eseményt a nagyobb testvér? Bár sokszor azzal riogatják az apát és az anyát, hogy a nagyobbik féltékeny lesz a kicsire, hisztizni fog és nehezen szokja meg a kisebb jelenlétét, a vele való törődést, egyáltalán nem törvényszerű, hogy így történjen.

Megnehezítheti a szülők életét a kistestvér érkezése, ha gyermeküket nem készítik fel kellőképpen az eseményre. A közös babavárás életre szóló élmény lehet a kicsinek, és jó alapja a kisebb testvérrel való szeretetteljes kapcsolatnak.

Több mindentől is függ, hogyan reagál majd gyermekünk a testvérkéje érkezésére. Például attól, hogy a szülőknek van-e testvérük, és ha igen, milyen a kapcsolatuk. Számos eset bizonyítja, hogy ahol a szülők családjában szoros és jó a testvérek kapcsolata, ott ez a minta később a gyermekek számára.

Függ a nagyobbik gyermek reakciója attól is, hogyan fogadja a család az új jövevényt. Váratlanul éri a szülőket egy újabb, nem tervezett terhesség, vagy az első perctől fogva tudatosan készültek erre. Természetesen az is számít, a gyermekkel együtt készül-e a család a kisbaba fogadására, vagy csak sejti, érzékeli, hogy történik valami, amitől megváltozik mindannyiuk élete. Fel lehet készíteni a kistestvér fogadására csemeténket életkorának megfelelően.

Várjuk együtt a kis jövevényt!

A legegyszerűbb, ha az elejétől fogva tud a gyermek arról, hogy egy másik picur is a családdal van, csak még mama hasában. „Itt nő a pocakomban a kistestvérke.” Ez az egyik legegyszerűbb mondat, amivel bevezethető a téma. Ha még nem tud beszélni a kicsi, akkor is elraktározza az információt. A gyermeki lélek érzékeny kis radar.

Jó, ha ő is megérintheti anya pocakját, amikor a baba mozog, vagy megfordul. Legközelebb már magától fogja majd megsimogatni a pocit. Ha már tud beszélni a nagyobb, beszélhet is a kistestvéréhez, az anyaméh nincsen hangszigetelve. Így könnyebben megérti azt is, hogy már nem tudja anya felemelni és az ölébe ültetni. Ilyenkor öleljük át, pusziljuk meg.

Mutassuk meg a gyermekünknek, a húga vagy öccse hol fog aludni, hová tesszük a kiságyat. Hajtogassuk, pakoljuk együtt össze a ruhácskákat, kis takarókat, pelenkákat. Érdemes arról is beszélni, hogy milyen jó, hogy ő már nagyobb és tud anyának segíteni, mennyire büszkék vagyunk rá. Vigyük bevásárolni, amikor az újszülött érkezéséhez állítjuk össze az „alapfelszerelést” és kapjon ő is mondjuk egy új takarót, hogy érezze, ő is ugyanolyan fontos.

A baba fogadására való készülődés mellett amennyire csak lehet, ne borítsuk fel az életritmusát, a megszokott környezetéből ne szakítsuk ki. A testvére születése előtt ne hagyjuk a nagyszülőknél a gyerekünket, mert azt fogja gondolni, hogy a kicsi érkezése miatt nem akarjuk, hogy otthon legyen. Azt érezheti, ki akarjuk hagyni mindenből, a közös élményből, és már nem szeretjük úgy őt, mint addig.

A testvér érkezése

Az Anna és Peti című mesekönyvben Anna ajándékot kap a „kistestvérétől”. Egyáltalán nem rossz ötlet a nagyobbiknak ajándékot venni, amikor Anya és a kis újszülött hazaérkezik. Vegyünk egy játékbabát is a gyermekünknek, hogy babusgathassa, eljátszhassa, hogy ő is gondoskodik egy piciről, mint anya és apa.

Szeretik a felnőtt tevékenységeket utánozni a gyerekek, ne fosszuk meg attól az élménytől a fiúgyermekünket sem, hogy amíg anya vagy apa a kistestvérét teszik tisztába, ő is „tisztába tehesse” a babát. Van olyan kisfiú, aki, amikor testvére születik, igényli, hogy játék babakocsit tologathasson. Ennél szebben ki sem fejezhetné egy csöppség, hogy elfogadta a testvérét és részt vesz a család mindennapi feladataiban. Ettől ő még „fiús” marad!

Továbbra is kapjon egy kis külön figyelmet a nagyobbik, ha anya nem tud vele annyit foglalkozni, mint előtte, apa legyen mellette, és szervezhetnek ketten külön programokat: egy kis séta, egy kis játszótéri program, közös mese és játék. Ugyanúgy beszélgessünk rendszeresen a nagyobbal, mint a testvére születése előtt.

Ha kérdez a testvérkéről, őszinte, egyszerű válaszokat adjunk neki. Elmondhatjuk, hogy a kicsi nem tud még beszélni, és ha mondani akar valamit, akkor sír. Így könnyebben elfogadja, hogy sokszor éjjel is hangos a ház.