A köldök körkörös bemélyedés a has közepén. Méhen belül innen indult ki, ide vezetett a köldökzsinór, melyen át a táplálék és az oxigén az anyai szervezetből a magzatba áramlott.

Amikor a köldökzsinórt születéskor átvágják, hagynak egy kis csonkot. Ahogy telnek a napok, ez a kis csonk elszárad, majd hat-tíz nap múlva leválik a köldökről. Helyén kis nedvező seb marad, amely rövidesen magától teljesen begyógyul, és kialakul a besüppedt köldök. Előfordul azonban, hogy a bemélyedést körülvevő kötőszövetes gyűrű gyenge, nem záródik tökéletesen.
 

A sérv orvosi neve: hernia. Ehhez mindig hozzáteszik az érintett testtájék latin elnevezését. A sérv kialakulásának feltételeit olyan, az ember anatómiai felépítéséből adódó nyílások teremtik meg, ahol normálisan erek, izmok, idegek, vagy egyéb képletek hagyják el a hasüreget.
Szintén sérv képződésére hajlamosítanak a hasfal szerzett gyengeségei, melyek gyakorlatilag a műtétek után keletkező hegek. Ilyenkor a résbe, a bőr alá hashártyaredő (orvosi nevén cseplesz), illetve vékonybélkacsok nyomulnak be, vagyis kialakul a köldöksérv. Ezt onnan vesszük észre, hogy a csonk leválása után annak helyén nem behorpadást, hanem egy kesztyűujjszerűen kidudorodó, puha tapintatú domborulatot lehet látni. A köldöksérv különösen akkor domborodik ki, ha a gyerek sír. Ilyenkor ugyanis megnő a hasüregben a belső nyomás, és még jobban előnyomul, kiboltosul a sérvben helyet foglaló bélkacs.

Ez a sérvfajta nagyon jóindulatú. Nem fáj, nem akadályozza a gyereket a fejlődésben, és a legnagyobb ritkaság, hogy bármiféle komplikációt okozzon. És ami a legfontosabb: a csecsemők köldöksérve a legtöbb esetben magától is elmúlik. Ahogy nő a gyerek, úgy erősödnek meg a hasfal szövetei, erősödik az izomzata. Egyéves kora körül a köldöksérve egyre kisebb lesz, majd, ha minden jól megy, fokozatosan magától is eltűnik.

Van egy régi, sokat vitatott módszer a köldökgyűrű záródásának meggyorsítására - ez az ún. leragasztás. Az eljárás lényege az, hogy egy gézből formált gombócot helyezünk a köldökre, majd két oldalt függőleges ráncot képezve megemeljük a bőrt, összehúzzuk a sérv fölött, és egy vízszintesen elhelyezett ragtapasszal egymáshoz rögzítjük a két redőt. Bár a leragasztásos módszernek még ma is akadnak hívei, a szakemberek többsége egyetért abban, hogy az eljárásnak több a kára, mint a haszna. A babák érzékeny bőre ugyanis egy idő után kipirosodik, felmaródik a ragasztótól, legyenek bármennyire is "bőrbarátok" a manapság kapható leukoplasztok. S az sem bizonyított, hogy a leragasztott köldöksérvek gyorsabban gyógyulnak, mint amelyeket békén hagynak.

Az első 2 évben konzervatívan (műtét nélkül) is meg lehet próbálkozni kezelésükkel, öntapadó ragtapasszal ragasztva le a köldököt, mely a sérvet visszatartja, lehetőséget ad megfelelő heg kialakulására. Épp ezért két éves korig műtétjük csak fokozódó méret, vagy kifejezett panaszok esetén indokolt. Ennél idősebb gyermekeknél spontán gyógyulás már nem várható, sebészi korrekció szükséges.

A műtétet általános érzéstelenítésben szokták végezni, mely során a köldök alatt félkör alakú ívelt metszést ejtenek, majd óvatosan felpreparálják a köldök bőrét. A sérvtömlőt kipreparálják, nyakánál megnyitják, eltávolítják.
Ezt követően a hasfali nyílást néhány csomós öltéssel zárják. A bőrt szépen visszafektetik a műtéti területre, egy-két öltéssel fixálhatják is, majd a bőr sebét finom fonállal zárják. A felépülés gyors, szövődmény gyakorlatilag nem fordul elő.