A kicsinek készült étel legyen ízletes, gusztusos, egészséges. A felnõttekétõl eltérõen, a kicsiknek készült ételek pépes állagúak, enyhén fûszerezettek. Az elválasztást a gyümölcslevekkel kezdjük, és fokozatosan vezetjük be a zöldségféléket, amelyek legtöbbször fõzelékek formájában kerülnek a csecsemõk étrendjébe. 

Ha már hozzászokott a fõzelékekhez, fõtt, pépesített csirkehúst is adjunk hozzá. Gazdag fehérjeforrás, ami emellett még vasat is tartalmaz. A hét-nyolchónapos babának még elég 1-2 kiskanálnyi ebbõl a húsból, egyéves korig fokozatosan több húst kaphat, amíg elérjük a napi 4-5 kiskanálnyit.

A sovány csirkemell után a pulykamell következhet feltétként. 10-12 hónapos kortól hetente egyszer csirkemájat is kaphat. A májat alapos mosás után fõzzük meg, a húst pároljuk puhára, majd daráljuk vagy daraboljuk olyan apróra, hogy a fõzelék állagától ne térjen el. Tíz-tizenegy hónapos kortól fõtt tojássárgája is kerülhet a fõzelékbe heti egy alkalommal.

Pépesítés

Az elsõ idõkben pépes ételeket kaphatnak csak a babák, állaguk eleinte majdnem olyan, mint a tápszereké. Fokozatosan érjük el a krumplipüré sûrûséget. Összenyomott, kissé darabos ételt az õrlõfogak kibújása után kapjon. Soha ne hagyjuk magára az ilyen étel fogyasztásakor a kicsit egy percre sem, mert amíg meg nem tanulja a rágást, könnyen megfulladhat az ételtõl.

A pépesítés fontos a még rágni nem tudó kicsinek. Ha csak összenyomkodjuk, darabos marad az étel, hiába próbálja összenyomni a nyelvével. Az így elfogyasztott étel emésztetlen marad, a benne lévõ tápanyagok nem szívódnak fel jól.

A pépesítés lehetõleg ne turmixgéppel történjen, mert így sok levegõ kerül bele, és a baba hasa fájhat tõle. Jobb a konyhai robotgéppel való aprítás, pépesítés. A villával való összenyomkodás nem elegendõ az elsõ idõben, ha nincs robotgép, passzírozzuk át tiszta, csak ehhez használatos szitán. 

Sûrítés

A fõzelékek sûrítésére kezdetben a legalkalmasabb a burgonya, de hozzáadhatunk kevés sárgarépát is. Csak gazdagabb lesz a fõzelék tõle.

A sûrítés másik módja, amikor már gabonafélék is bevezetésre kerülnek, a habarás.

Ehhez a lisztet simára keverjük tápszerrel, vagy késõbb tejjel, és jól összeforraljuk a megfõzött, pépesített vagy apróra darabolt zöldségekkel.

A rántással való sûrítés a felnõttek számára is egészségtelen, mivel felhevített zsiradékkal készül. Kisgyermekeknek ne készítsünk rántásos ételt. Sûríthetjük a fõzeléket rizzsel is. A vízben fõtt rizst a fõzelékkel együtt pépesítjük.

Néhány fõzelékféle önmagában is elég sûrû, ha szétfõzzük és átpasszírozzuk. Ilyen a lencse, a zöldborsó, a sárgaborsó.

Fûszerezés

A csecsemõk ételét egy éves korig lehetõleg ne sózzuk. Egyrészt így érvényesül az alapanyagok eredeti íze, másrészt a só megterheli a kicsi veséjét. Egy éves kor után is csak minimális só kerüljön az ételébe. A felnõtt étrendre való túl korai áttérés egyik ellenérve éppen az abban lévõ konyhasó csecsemõk számára káros mennyisége.

Nem a só az egyetlen ízesítõ szer, amivel finomabbá tehetjük a kicsik ételeit. Tíz hónapos kortól egy pici vöröshagymát vagy fokhagymát reszelhetünk a fõzelékbe. A petrezselyem és a paradicsom is alkalmas ízesítésre. Ne használjunk viszont zellert és lestyánt esetleges allergizáló hatása miatt.

A zöldfûszerek szelídnek számítanak, étvágyjavító, emésztést serkentõ, bélmûködést serkentõ hatásuk van. Az erõs fûszerek izgatják a nyálkahártyát, fokozzák a gyomorsav termelõdést, ezért ne tegyünk ilyeneket a kisgyermekek ételébe.

Receptajánló: 

Parajfõzelék zsömlével tipegõknek

A spenót szárát lecsípjük, levelenként alaposan megmossuk folyó vízzel. Puhára pároljuk pár kanálnyi vízben, fél diónyi vajjal, csipet sóval, kevés reszelt fokhagymával. Közben egy zsömlét kis kockákra vágunk, leöntjük forró tejjel, majd hozzáadjuk a spenóthoz. Negyed óráig együtt is fõzzük. Ezután kissé kihûtjük, majd robotgéppel kissé darabosra dolgozzuk. 

Sz. Banadics Éva