Agresszív a gyerek

2011.02.16. 19:21 - AnitUp

Másfél-, kétéves kor jelentkezik általában először a kisgyermekek egy részénél az agresszív magatartás. Megnyilvánulhat dühkitörésben, a kicsi társai ellen fordulhat, és erőszakosan érvényesíti akaratát, szándékosan kárt okoz, akár a felnőttekkel is szembefordulhat.

Ha a kisgyermek egyszer-egyszer erőszakosan éri el társaival szemben a célját, mindenképpen beszélgessen vele a szülő. Az agressziót nem lehet kinőni, ha a kisgyermek erőszakosan viselkedik, a szülőnek komolyan kell vennie a problémát. Minél kisebb, annál rövidebb ideig tartson ez a beszélgetés, nyugodt, de határozott hangon magyarázzuk el, hogy nem így kell elérni, amit szeretnénk.

Az agresszió alapja legtöbbször valami félelem, feszültség. Mindenképpen hallgassuk meg a gyermeket, mert lehet, hogy a belső feszültséget olyan dolog okozza, amire nem is gondoltunk. Az odafigyelés, a törődés, a beszélgetés, a szeretet kimutatása a szülő részéről megoldhatja a problémát, ha az átmeneti jellegű.

A tiltás nem segít

Az agresszív magatartásnak mindig oka van, ezek feltárása nélkül tiltással nem lehet orvosolni a problémát. A tiltások, büntetések, a szülői erőszak vagy az agresszió felerősödését eredményezi, vagy a kisgyermek magába fojtja az indulatait, a benne lévő feszültséget más irányba tereli, függőségek alakulnak ki. Ilyen függőség lehet a későbbi években az internetes játékokhoz való kötődés, serdülőkorban pedig az alkoholfogyasztás, a játéktermek látogatása, a kábítószer fogyasztás.

A sport, a mozgásos játék és a kirándulás feszültségoldó hatású. Az életben előforduló konfliktusok kezelésére pedig szerepjátékokkal lehet megtanítani a kicsit.

Ha az erőszakos viselkedés, a dühkitörés rendszeres, szakember segítségét kell kérni. Ha igazán segíteni akarunk a gyermeken, és nem akarjuk, hogy ez a viselkedésforma állandósuljon, őszintén kell beszélnünk a pszichológusnak a család életéről, az agresszivitást kiváltó lehetséges okokról.

A kisgyermek utánoz

A felnőttek magatartása minta a kisgyermek számára. Ha a családban mindennapos a csúnya beszéd, a veszekedés, az erőszakos fellépés, az, ha valaki úgy véli, akaratát kizárólag kiabálással és agresszióval képes érvényesíteni, ezt tekinti követendő példának. Ráadásul ezekben a családokban nagy a kicsi szeretethiánya is, valószínűleg nem kap elég simogatást, puszit, megértést, nem mutatják ki a szülei, mennyire szeretik. Ilyenkor a gyermek magányos lesz, tele félelmekkel, szorongással, és a követendő minta alapján szorongásaitól erőszakos cselekedetekkel szabadul meg.

Ha gyermek erőszakos, durva a társaival, testvéreivel, először gondoljuk át, hol volt alkalma ilyen viselkedést tapasztalni. Ha otthon nem, lehet, hogy az óvodában látta, milyen könnyű „sikereket” ér el egy rámenős társa, és őt próbálja utánozni.

Ugyanúgy személyiségromboló hatásuk van a durva, erőszakos, harci jeleneteket, bűntetteket, horror jeleneteket megjelenítő filmeknek is. Körülbelül kilenc éves kortól kezdik megérteni a gyermekek, hogy fikció és valóság között különbség van, de ez is egy folyamat, amely függ a kicsik szellemi értettségétől is.

Az esti TV műsort egyébként sem óvodás korú gyermekek számára sugározzák. A szülő legyen következetes és határozott, és ne engedje az ilyen filmek megnézését, még a délutáni órákban sem, és a nagyszülőknél, rokonoknál és barátoknál sem. A durvaság ilyen módon is minta lehet, a feldolgozatlan élmények pedig újabb szorongás forrásaivá válnak.

Ugyanilyen káros hatásai vannak azoknak a számítógépes játékoknak, amelyekben az élettel és a halállal játszik a gyermek. Kilövi, lelövi az ellenséget, de még nem tud különbséget tenni a valóság és a játék között. Könnyen lehet, hogy később nem fogja érezni tetteinek a súlyát.

Beszélgetés, szeretet

A félelem szülte agresszió kezelésében nagyon nagy a jelentősége a beszélgetéseknek. Séta, játék és együtt végzett hétköznapi teendők közben szívesen megnyílnak a kicsik. Sok kisgyermek elalvás előtt, amikor már csak egy kis lámpa ég a szobában, szívesen elmondja, mi nyomja a lelkét.

Ezeket a félelmeket legjobban a szülő tudja feltárni és orvosolni, de nem faggatózással, hanem odaforduló hallgatással, hogy a kicsi érezze, anyja vagy apja teljesen azonosul a félelmeivel. A meghallgatáson túl megnyugtató szavakra, a szülők felől áradó szeretet megerősítésére is szüksége van, mégpedig szavakkal és öleléssel kifejezve. Nem lehet elégszer mondani gyermekünknek, hogy szeretjük.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://babazo.blog.hu/api/trackback/id/tr262666138

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.