Csokifüggés

2010.12.07. 21:15 - AnitUp

Címkék: mikulás édesség csoki cukor

Kevés gyerek van, aki ne jönne lázba a csokoládé, cukor, a fagylalt vagy a jégkrém szó hallatán.

Most, nem sokkal azután, hogy a Mikulás is kiosztotta a finomabbnál finomabb csokoládéit, nem csoda, ha úgy érezzük, mintha az egész világ a különböző édességekről szólna.

Mivel az édesség a felnőtteket is vonzza, talán e miatt is, de nagyon kevés szülőnek sikerül csak tőlük úgy "távol tartani" a gyerekét, ahogyan azt, még gyerek nélkül, elvben elgondolta. A gyerekek pedig egyszerűen csak falnák, naphosszat a csokit.

Sok felnőtt tartja, hogy a csokoládé "boldogsághormon" - vagy legalábbis jó ezt gondolni, ha már nem tudunk ellenállni a csábító édesipari csodáknak. Könnyű rákapni és nehéz megszabadulni tőle; vagyis gyerekeinknek akkor tesszük a legjobbat, ha kezdettől odafigyelünk, milyen ízekkel ismertetjük meg, melyekhez szoktatjuk hozzá őket.

Nem kell végleg hadat üzenni az édességnek, de a vonzó csomagolású gyári cukrok, csokik, torták, jégkrémek helyett barátkozzunk inkább a természetes édességekkel.

Mert bizonyos mennyiségű cukorra valóban szüksége van a szervezetünknek, de nagyon nem mindegy, ezt milyen formában, mekkora adagban biztosítjuk a gyerekeink számára.

Amikor csak tudunk, álljunk ellen a csábító nassolnivalóknak, és ha mindenáron ropogtatni akarunk valamit, válogassunk inkább a természet éléskamrájából.

Cukor könnyen  függőséget okoz

A cukor (egyszerűsítsük le most erre a szóra a sokféle édességet) számos hatást gyakorol agyunkra, melyek többségét eleinte kedvezőnek érezhetjük. Ám könnyen hozzá is szokunk ezekhez, és az édes kristály hamarosan valódi drogként kezd viselkedni; egyre többször és egyre nagyobb adagokban kívánjuk meg a "boldogsághormont", hogy érezzük a hangulatunkban, közérzetünkben kívánt hatását.

Magában persze általában nem szoktuk szopogatni (bár a gyerekek boldogan kanalaznak bele a cukortartóba, amikor csak lehetőséget éreznek erre), az igazán "veszélyes" kombináció a cukor és a zsír kettőse. Ez a két alapanyag olyan ízvilágot eredményez, amelyből kicsik és nagyok is jóval többet kíván az élettanilag egészségesnek tartott mennyiségnél. Nem véletlen, hogy szinte az összes nassolnivaló, fagylalt, jégkrém, sütemény, torta és csokoládé receptje alapvetően ezekre a hozzávalókra épül.

Egy felnőttnek legfeljebb napi 120 g, egy húszkilós gyereknek napi 6 g cukorra van szüksége a megfelelő agyműködéshez. Ez az a mennyiség, amekkorát a szervezet fel tud dolgozni anélkül, hogy káros hatások érnék.

Egyre több a kövér gyerek

Szinte naponta hallhatunk rémisztő számokat arról, mennyi az elhízott felnőtt, és egyre több szó esik a túlsúlyos fiatalokról is. Számos jól bevált módszere van annak, hogyan nevelhetünk kövér gyereket pusztán a nem megfelelő étkezési szokások kialakításával - hogy a mozgásszegény életmódról itt ne is beszéljünk.

Természetesen nem arról van szó, hogy a szülők direkt akarnának rosszat gyerekeiknek. De sokszor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az anyatej íze után egy babának "semmi sem elég édes", és esetleg már az első falat - amúgy önmagukban is nagyon ízletes - zöldségeket, gyümölcsöket is megcukrozzuk, mert "úgy biztosan jobban ízlik neki". Vagy olyan ragacsosra készítjük el neki a teát, ahogyan mi magunk is emlékszünk rá menzás korunkból. Esetleg megszoktuk, hogy az édességet használjuk jutalmazásra, "ha"... Netán mi magunk is nassolgatunk kicsit, és ezt a szokásunkat ők automatikusan követik.

Mint minden függőség, az egyre édesebb ízek utáni vágy elküzdésének is az a legjobb módja, ha egyáltalán hozzá sem szokunk. Ha a kicsiket kezdettől fogva a "természetes édességekhez", ízekhez szoktatjuk - amelyekben, a finomított cukorral ellentétben megtalálhatók a szervezet számára fontos nyomelemek, ásványi anyagok, rostok, vitaminok -, később is meg fogja kívánni az egészséges ételeket, és kisebb esélyt adunk a "kövér, mégis hiányállapotban szenved" ördögi kettősének.

Alternatíva: a természet éléstára

Ha belekóstolunk a kicsinek készített első sárgarépa-, borsó- és egyéb zöldség- vagy gyümölcspépekbe, meg fogunk lepődni, milyen ízletesek és édesek ezek mindenféle hozzáadott anyag nélkül is. A babák is élvezettel falatozzák őket, amíg nem "rontjuk el az ízlésüket" túlcukrozással, csokoládéval, édes kekszekkel és zsíros csipszekkel.

A már rágicsáló babáknak, tipegőknek (és persze a szüleiknek is) a napközbeni nassolásra sokkal alkalmasabb ezeknél, és legalább olyan édes és finom megoldás a friss gyümölcsök és zöldségek kincsestára, az aszalt gyümölcsök különböző keveréke vagy az otthon készített mézes italok és sütemények választéka.

Vonzóbbá tehetjük ezeket, ha apró kockákra vágjuk őket, és többféle színű valamivel kínáljuk a kicsiket. Felkockázott sárgarépa, karalábé, uborka, alma otthon is jól esik, de a játszótérre, strandra is elkísérhet minket egy kis dobozban, nem hagyva helyet a vattacukrok és jégkrémek tömkelegének .

Kifejezetten "édes édesség" helyett csipegessünk mazsolát, datolyát, aszalt barackot vagy szilvát. Fokozhatjuk az élvezeteket, ha ezeket dióval vagy (nem sózott) mogyoróval keverjük, de ez utóbbiak - nagyobbaknak mandulával, kesudióval kiegészítve - önmagukban is finom csemegének bizonyulnak.

Ha kezdettől azt szokták meg, hogy csokoládé vagy keksz helyett ezekhez a finomságokhoz nyúljanak, később is könnyebb lesz közelíteni a még elfogadhatónak tartott édességmennyiséghez - mert hogy a csokoládét teljesen kizárni nem fogjuk tudni az életükből, ebben szinte teljesen biztosak lehetünk.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://babazo.blog.hu/api/trackback/id/tr272500628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.